Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan tudnám könnyebben elfogadni, hogy meleg vagyok?
Nem olyan régen ébredtem rá, hogy valójában a férfiakhoz, a saját nememhez vonzódom szexuálisan.. Volt már tartós kapcsolatom nővel is, de nem működött, majd a szakításunk után pár évvel jöttem rá, hogy valójában a nők nem is izgatnak. A családom és a környezetem nem tud még erről, még magamnak is csak nehezen tudom "beismerni"... vannak még olyan fellángolásaim, hogy na most akkor elkezdek csajozni, stb, de gyorsan elmegy tőle a kedvem (ha néha pornót nézek, akkor is mindig a meleg kategóriában lyukadok ki, és csak az tud ténylegesen beindítani). Amikor komolyabban eljátszom a gondolattal, hogy pasikkal is ismerkedjek, először felszabadultabbnak érzem magam és csinálnám is, de egy ponton szégyenérzet fog el... A környezetemnek egyelőre nem is akarom ezt elmondani, mert nem igen nyitottak erre a témára.. először mindenképpen magamban raknám helyre a dolgot... De nem tudom, hogyan is csináljam! Valaki volt már ilyen helyzetben? És ha igen, akkor hogyan tudtad magad elfogadni melegként?
Előre is köszönöm a segítségeteket!
Pali, nagyon egyszerű, fogadd el, hát nincs ebbe rossz nincs ebbe szégyellni való, csak relax, én meg utálom a csokit, ugyan annyira nem befolyásoló mint hogy meleg vagy, ember vagy, ne parázz.
Most nem változik vérfarkassá, ugyan az az ember vagy :D
Ezt csak magadban tudod helyre tenni, nagyon nehéz, de erre recept nincs hogy lehetne könnyebbé tenni.
Az első randi az első csók és orgazmus után van hogy bűntudata van az embernek amin túl kell esni.
Jártam anno pszichológuhoz, vallási vonalon is elindultam
Mert én még akartam gyógyulni
10 évem ráment, teljesen feleslegesen, a hormonok dolgoznak és ezt nem lehet el nyomni csak súlyos egészségügyi következményekkel.
Most boldog párkapcsolatban férfivel.
Kedves 3-as! Köszönöm!!
"Meggyógyítani" nem is akarom magam... igazából szeretem azt az érzést, amit akkor érzek, ha a fantáziám elindul és egy pasi van a középpontjában. Mondjuk az elején még változni akartam, ahogy írtam is, de most igazából az van bennem, hogy nem tudom ezt elnyomni magamban.
Jó látni, hogy ha ezen túllendül az ember, akkor van sansz egy normális kapcsolatra :) Köszönöm még egyszer!
Kedves kérdező, hasonló dolgom volt nekem is. 11 éves koromban éreztem először a vonzalmat a fiúk felé, persze ezt jó barátságnak gondoltam, aztán lett barátnőm több is és ezt így elnyomtam. De 16 évesen kerültem ismét szembe a vonzalommal a férfiak iránt.Emlékszem rengeteget szomorkodtam, sírtam és mantráztam magamban, hogy nem vagyok meleg, nem vagyok meleg, nem vagyok meleg... Talán a legnagyobb segítség, nekem az volt, amikor elmondtam barátoknak és elfogadtak úgy ahogy vagyok.
Kis lépésekben haladva egyszer arra fogsz eszmélni hogy nem is tudod már miért gyűlölted úgy magad. Én 20 éves vagyok és egy gyönyörű sráccal vagyok lassan 5 éve párkapcsolatban, és egy percét sem bánom . :) Sok sikert, és vedd körbe olyan emberekkel magad, akik szeretnek és elfogadnak.
Ugyan így érzek, mint te kérdező, csak én már volt fiúval.
Ha akarod, kibeszélhetjük ezt privátban. :)
Sehogy, ez egy feldolgozhatatlan seb a a lelkedben, hogy nem élhetsu teljes életet, ezt melegként mondom.
Le lehet pontozni, de ez az igazság.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!