Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Erősen homofób családból származó fiúk, amikor coming out-oztatok mi volt a reakció?
ÉS persze utána milyen lett a viszonyotok a családtagjaitokkal?
Szülők, testévrek, egyéb rokonok tekintetében.
Én úgy coming outoltam, hogy anyám felidegesítetett és kihúzta belőlem. Anyám és apám is elfogadott, pedig én sem gondoltam volna róluk. Ők is már tettek homofób megjegyzéseket, ezért sem mondtam el. Általában az embereknek nincs saját véleménye, csak a médiából veszik az információt anélkül, hogy személyesen tapasztalnának bármit is. Mikor pl megismernek "normális" homikat, akkor szokott általában megváltozni a véleményük. Ezért kéne tapasztalni, megismerni más kultúrákat, mert sokat változtat a személyiségen pozitívan. Magyarországon az emberek hangulata szörnyű. Depressziós, nyomasztó hangulat va. Lehúzzák egymást az emberek, mert mindenki csak a problémáiról beszél.
Visszatérve a családra eleinte fura volt, hogy tudják. El kellett telnie pár hónapnak, hogy úgy tudják rájuk nézni, mint régen. De mivel semmi negativat nem tapasztaltam tőlük, ezért könnyebb volt ez számomra. Biztos nekik is idő volt, míg ezt feldolgozták. Az is lehet, hogy magukat is hibáztatták, de nem mutatták ezt felém. Nem tökéletes szülők, de lagalább elfogadtak olyannak, amilyen vagyok. Van egy ikertesóm is, ő is könnyen elfogadta. Egyébként meg szerintem már mindenki tudja rólam, csak nem merik megkérdezni (unokatesok stb). Egyébként nagy megnyugvás ez az egész. Hatalmas teher tud leesni így a vállról, hogy legalább a legközelebbieknek nem kell hazudni. Persze ehhez az kell, hogy el is fogadjanak.
26/F
Közlése után úgy tett mintha nem történt volna semmi, meg kért hogy ezt most felejtsem el
"majd meggyogyulok" és ne szóljak erről senkinek mert öngyilkos lesz.
10év után sírva várt haza, hogy most jött rá mennyi fájdalmat okozhatott nekem,....
Hát nagyon sajnálom utolsó. Ezért is írtam, hogy én szerencsés vagyok. Sajnos nem tudják sokan beleképzelni magukat más helyébe és fontosabb az, hogy más mit gondol, minthogy a gyerek boldog legyen. Együttérzést kéne megtanítani már gyerekkorban. Meg vicc, hogy valaki azt hiszi, hogy ezt a nem kicsit nehéz életet bárki is választja. Még saját magunkat is el kell fogadnunk, mert a társadalomnak, környezetünknek vagyunk kénytelenek megfelelni.
3-mas voltam.
Engem konkrétan elzavartak otthonról. Hálistennek (hehe, nem neki).
Az egyetem miatt eleve elkellett volna költözni, csak így ugye nincs meg semmilyen formában a szülői háttér, de ezt már valamennyire feldolgoztam...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!