Meleg srácok, szoktatok ehhez hasonló romantikus életstílusról ábrándozni?

Meleg srácok, ti nem szoktatok ábrándozni arról, hogy elvonultok a világ elől, valami vidéki tanyára, vagy kúriába és ott éltek a párotokkal úgy, hogy nagyrészt magatoknak termeltek, gazdálkodtok, sétálgattok a birtokhoz tartozó erdőben... szóval ott éldegéltek és amennyire lehet elzárkóztok a külvilág borzalmai elől? Persze, néha eljönnék hozzátok a barátaitok stb. szóval nem lennétek mindig egyedül, de a tömegektől mégis távolmaradnátok.

Esténként a pároddal együtt étkeznétek, olykor borozgatnátok, szenvedélyesen szeretkeznétek a régi faragott tölgyfakeretes ágyatokban... és egymás karjaiban térnétek nyugovóra. Hát nem lélekmelengető gondolatok? Akár úgy is el tudnám képzelni, hogy nem vonulunk el teljesen, nem gazdálkodunk nagyban, és autóval járnék dolgozni az irodámban (idén jelentkeztem jogász szakra, édesapám nyomdokaiba lépve ügyvéd szeretnék lenni). Éreztétek már úgy, hogy ilyen életre vágytok? Ha gondoljátok, írjátok meg ti is milyen életről ábrándoztok?