Pár mondatban leírnátok azt a szituációt, amikor nagy volt a kísértés egy félrelépésre de végül nem tettétek meg? Milyen körülmények között és ki volt a másik fél?

Sajnos az előző kapcsolatomban minden alkalommal megtettem, tudom, nem volt szép dolog, de nem voltam elégedett a kapcsolaton belüli nem létező szexuális életemmel, emiatt meg később már az érzelmi részével sem. Viszont akivel meg még nem is volt semmi, csók sem, csak érzelmileg vonzódtam hozzá, és reméltem, hogy el fog hívni randira meg hasonlók, közben sokszor volt olyan,hogy lefeküdhettem volna mással, de nem tettem, mert vártam, hogy az az illető lépjen, ami megintcsak lehet, hogy hülye ötlet volt, de nekem ez ilyen érzelmi kérdés.

Mondjuk amikor még kapcsolatban voltam, az egyik eset egy buliban történt részegen, teljesen spontán, a többi alkalmat tudatosan kerestem így vagy úgy, és most utólag elgondolkozok néha, hogy ha működött volna a kapcsolatom, akkor egy ilyen helyzetben biztosan képes lettem volna nemet mondani, mert azért ilyenkor már az elején lehet sejteni, hogy mi fog történni, és lerázni a másikat még időben, ha kell. 22/L