Azt hittem ez alap ösztön, tévedtem?

Egyik kedvenc pózom, vagyis konkrétan a kedvenc pózom a kutyapóz. Izgató, intenzív, vad, erőteljes, szóval minden amire szükségem van. Nemrég ért véget egy hosszú kapcsolatom, előtte is voltak rövidebb próbálkozások. Most új párom van, két hónapja. Csak a napokban jutottunk oda, hogy sorra kerüljön a kutyapóz, és meglepődve tapasztaltan hogy nem élvezem annyira, sőt. A párom minden porcikája tetszik, felizgat, a méretére se lehet panasz és ezért nem tudtam rájönni hogy mégis mi hiányzik. Ma viszont leesett. Szex közben (kutyapóz) nem fogott meg elég erősen. Azt szoktam meg és azt szeretem, ha szorítanak, szinte belevájja a férfi az ujjait a csípőmbe, keményen megragad, megtart. Az én kis párom viszont nem csinál ilyet. Nem paskol, nem karmol, nem fog a nyakamra, nem szorít. Beszéltem vele erről, azt mondta hogy ezt nem gondolhatom komolyan. Ne nézzem barbárnak ő mindig szeretkezni szeretne, nem pedig meg****ni. Értem én hogy a szeretkezés romantikus, van mikor vágyom rá, de többségében nem erre van szükségem. Ő olyan férfi akiből kinéztem hogy ezt megadhatja nekem, de tévedtem. Szerinte ilyet csak az erőszakos, agresszív par****ok művelnek a szerelmeikkel.

Szóval nálatok ez hogy van? Ez tényleg nem egy alap dolog? Tényleg barbár és ritka szokás?

Sajnos úgy érzem hogy ez szakítóok lesz nálunk, nem tudok így elélvezni, nem elégülök ki.

25N