Fèrfiak! Erről a reakcióról mi a véleményetek?

Szóval van egy srác, akivel elkezdtünk ismerkedni, kétszer feküdtünk le.

Tudni kell rólam, hogy egyszerűen nem mentem még el oráltól, sem behatolástól, csak úgy érem el az orgazmust, ha közben stimulálom a csiklómat, és igazából nekem ezzel semmi gondom, mert én így is teljes mértékben élvezem.

Na most az első alkalommal ez nagyon tetszett neki, mondta közben, hogy nagyon jó engem így látni. Először nekem volt orgazmusom, aztán neki is. Viszont a második alkalommal valami nagyon furcsa változás volt.

Nagyon be voltunk indulva mindketten, és ő ment el először. Én jeleztem neki, hogy szeretnék még többet, akkor mondta, hogy várjunk egy kicsit, hogy újra fel tudjon izgulni. Erre mondtam, hogy persze, az utolsó találkozásunk óta türelmes vagyok, nincs semmi gond.

Ezen nagyon meglepődött, és kiderült, hogy ő azóta volt mással. Én nem haragudtam igazából, nem mondom, hogy jól esett, de nem lett megbeszélve, hogy kinek mi a szándéka.

Utána pedig amikor a következő “menet” közben ingereltem magamat, és elmentem, és tovább csináltam, egyszer csak mondta hogy neki ez nem megy. Mert olyan mintha elveszítene engem, mintha teljesen máshol lennék.

Az aktus közben volt még egy olyan beszélgetésünk, amikor elmondta, hogy fél, hogy tapasztalatlannak hiszik, amikor gyorsan elmegy, és hogy én is így fogok reagálni, mert vannak lányok, akik nem indítják be annyira, mint én, nincs meg az a tűz és velük hosszan bírja, velem viszont nem.

Szóval ez kicsit ambivalens számomra, főleg, hogy azt mondta így utólag, amikor megkérdeztem, hogy rájött, hogy a szex csak egy dolog és a lelki kapcsot keresi és hogy nagyon sajnálja, mert nagyon beindítom és jó velem időt tölteni, és el is tudott volna képzelni többet, viszont ha ilyen lesz a szex, hogy én közben magamnak is okozok örömet, akkor nem tudja velem folytatni és hogy tudja, hogy nekem mashogy nem megy, és nem akar megváltoztatni, nem várja el, hogy kielégítetlen maradjak, ezért jobb, ha nem folytatjuk.

Nos, én nekem ez elég zavaros, úgy érzem, mintha ez csak egy ürügy lenne, közben pedig olyan, mintha nem lenne elég önbizalma és ezért zavarja, hogy azt érzi, hogy nem tud kielégíteni.

Nektek mi a véleményetek?