Aki nem tervez komolyra? (rövid)

12-20 éves koromban öt emberbe is szerelmes voltam változó időkig (fél-másfél évekig), de mindegyik különböző módokon elutasított. Volt aki a legjobb barátomba volt belezúgva helyettem és azt akarta megcsókolni, volt aki csak a klasszikus legyünk barátok dumával küldött el, de olyan is aki azt üzente egy közös ismerősünkön keresztül hogy undorodna a gondolattól hogy velem legyen.

Szóval eléggé belém ivódott, hogy engem romantikusan senki nem tud szeretni. Közben pedig a külsőmmel nincs gond és azért az agyam logikus része látta/látja hogy szoktam én tetszeni, voltak belém zúgva, de valahogy nem akarom elfogadni. Úgy vagyok vele, hogy jó lesz az alkalmi, mert engem úgy sem tudna senki szeretni. Vagy hogy legalább szexeljünk egy jót, mielőtt rájön a másik hogy engem nem lehet szeretni és otthagy. A szex meg még mindig jobb, mint a semmi.

Ha már érzésekről van szó.

Eddig mindig a romantikusabb fajta voltam. Hosszútávra terveztem, sosem érdekeltek az egyéjszakás kalandok. A szakítás óta ez teljesen megváltozott. Úgy érzem most nem tudnék ismét olyan mélyen kötődni bárkihez is, úgy szeretni valakit mint eddig. Most csak kalandokra vágyom, érzelmek nélkül. Most erre van szükségem..idővel talán majd minden a régi lesz, majd kiderül..

F