Meg lehet azt valahogy szokni, hogy a barátnőm, akit szeretek és vele képzelem el a jövőmet, nem akarja kielégíteni az ágyban egyes - az átlagosnál kissé extrémebb - vágyaimat?

Már több mint 8 éve vagyunk együtt. Az állandó ígérgetésbe, már mindketten belefáradtunk...

Amikor dolgozok, túlórákat vállalok, hétvégente sportolok, és olyankor csillapodnak az ezirányú vágyaim.. de aztán amikor egy kis időm van, újra csak fantáziálok.

Konkrétan BDSMről van szó, szeretem az alárendelt szerepet, meg a dominánsat is, szóval mindkét oldal, de nem részletezném, mert nem az a lényeg.

A szex mindig jó, a barátnőm számára is. Tulajdonképpen mindenben passzolunk... kivéve ebben az egyben...

A belátás h a barátnőm a kedvemért nem fog megváltozni, depressziót hozott és az elmúlt pár évben kényszeres is lettem. Hosszú idő volt rájönni hogy mi az oka a pszichológiai gondjaimnak.

Lassan 30 éves vagyok, úgy érzem hogy ha összekötöm vele az életemet akkor sose fogom tudni elnyomni magamban ezt. Nem is akarom, úgy érzem ez is én vagyok. De nehéz elképzelni h sose éljem meg a vágyaimat, ha már ennyi lehetőség kínálkozik rá.

Ne gondoljatok semmi kifejezetten undorító v nagyon durván extrém dologra. Bár tudom h sokaknak már egy férfi enyhébb megalázása v kiszolgáltatottsága is extrém.

Nem igazán látok kiutat ebből a helyzetből... Van bármi tapasztalat, tanácsotok esetleg?