A melegek szeretnének heterók lenni vagy jól érzik magukat így?

Meleg vagyok, a közvetlen környezetem tudja is (barátok, rokonság), elfogadtak (ettől nem lettem a szemükben kevesebb), jól érzem magam a bőrömben. Egyrészt, mert a beállítottságom abszolút nem látszik rajtam (és nem is hirdetem), másrészt úgy élek, hogy ne mondhassák rám: "Veled is csak többen vagyunk". (talán ennyiben tűnik ki, hogy némileg kompenzálok->több edzés, jobb eredmények az egyetemen)Mindenkinek természetes emberi joga azt szeretni, akit ő választott a párjául. :)

20/F

Én volt amikor meg akartam változni, de mára teljesen feladtam, és teljesen jól érzem magamat így ahogy vagyok :D

El se tudom képzelni hogy ne a fiúk tetsszenek :D

17/F

Én nem szeretnék heteró lenni, és jól érzem magam így. És soha nem is akartam az lenni, nem volt ilyen "korszakom". Én úgy érzem, a melegség egy ideális állapot. Sztem tök jó, és nagyonis alkalmas arra, h vki boldog lehessen vele.

Persze a homofóbia megkeseríti, de az sztem csak körülmény. Sztem az csak egy esetleges dolog, h az aktuális társadalomban ez most pont eléggé elterjedt; így nem szükségszerűen jellemezné a melegséget az, h szenvedsz a homofóbiától. Így ez csak körülmény, és nem igazán körülmények fogják meghatározni, h boldog vagy-e vmivel. Hanem ha te abban a saját lelki harmóniádat meg tudod élni. Mert ez erőssé tesz a negatív körülmények elleni harcban is.

Én a melegségben önmagam kiteljesedését élem meg, egyfajta szabadságot. És harmóniát. Ez erőssé tesz abban is, h ne vegyem annyira a lelkemre, ha ebből vmi hátrányom van a gyakorlatban, így ez se tudja elvenni a boldogságomat. És amúgy nekem sokkal szimpatikusabb is egy meleg kapcsolatmodell, mint egy heteró, így sokkal jobban vonz. :D

Szóval nem mindenkinek célja heterónak lenni. Az a baj, h sok heteró ezt hiszi, mert "praktikusabb" annak lenni. De a szexualitás nem praktikusság, meg nem ésszerűség kérdése, hanem egy nagyon érzelmi dolog. És sztem mindenkinek úgy van "kitalálva" a szexuális orientációja az agya egy nagyon felső, ösztöni szintjén, h ő (egy ennél alacsonyabb, és az előbb említett magasabb szint által irányított agyi szinten) ebben találja meg a teljességét és boldogságát. Ha vki mégse tudja megtalálni, az sztem legtöbb esetben társadalmi beidegződésekre vezethető vissza... pl. pár ismerősöm esetében belenevelt, így már az illetőből belülről jövő homofóbiára.

Mindenesetre én eléggé sajnálom azokat a melegeket, akik ezt nem tudják elfogadni magukban, és a depresszióba és boldogtalanságba süllyednek ettől...