Miért van az, hogy egy buddhizmussal szimpatizáló nyugatitól mást választ kapok pl. szexualitással kapcsolatos kérdésekre, mint egy szerzetestől?

#3.

#4.

A buddhizmus egy gyakorlati alapú, meglehetősen logikus vallás. Van néhány alapkiindulópontja, amit te magad is beláthatsz az életedben és felismerhetsz. Ilyen az is, hogy a vágyak okozzák a szenvedést az indulatok és a tudatlanság mellett, amelyek együttesen az egóért felelnek. Ezen mérgeket pedig vagy igyekszik kerülni (théraváda), vagy ellenszereket alkalmaz a megjelenésük ellen (mahájána), vagy átvágja őket (zen) stb. Van egy alapvető szabálygyűjtemény: az öt/nyolc/tíz fogadalom, ami sima világiakra, mélyebben vallásos világiakra és szerzetesekre vonatkozik. Nagyon egyszerű és logikus szabályok, amelyek olyan cselekedeteket tiltanak, amelyek a dharma helyett a karmához, nirvána helyett szamszárához stb. húznak, plusz ha nem lennél olyan szinten, hogy megvilágosodás, akkor is a harmóniával cselekszel összhangban, ha ezeket kerülöd, így a karmád is pozitív lesz. A tiszta föld buddhizmus alapja, hogy ebben a világban minél több erényt kell felhalmozni, hogy következő életünkben a tiszta föld nevezetű mennybe kerüljünk, ahol minden adott a megvilágosodás eléréséhez.

Azért is érdekel nagyon a buddhizmus, mert szinte matematikai és filozófiai logika alapján vezeti le a dolgokat, nem csak kapsz egy kátét, oszt' ez az igazság, cselekedj így. Persze sok vallásban van hasonló filozófiai irányzat, teológiai szemlélet stb. (pl.: skolasztika, kalám stb.), de itt maga a vallás is ilyen. A Buddha fel is szólította a követőit arra, hogy bátran hágják át ezt, ha konokok és nyugati szóval élve nem racionalisták, hanem szenzualisták, vagyis csak azt hiszik, amit saját maguk tapasztaltak/érzékeltek. Persze a buddhizmusban is van hit (ezért nem csak filozófia, hanem vallás is), például a létforgatag, megvilágosodás, maguknak a mennyeknek és pokloknak léte stb., azonban ettől függetlenül van benne logika, nem csak odakapod, hogy ez így van.

Az érzékiségben való veszedelem sejtése magától a Buddhától származik és nem csak úgy egy szabálygyűjteményt dobott az embereknek (persze így is meg lehet fogni, ha eredményekben gondolkodunk), hanem meg is indokolta, hogy mit miért kér, mit miért célszerű vagy éppen nem célszerű csinálni. Következményt, ok-okozatot vetít eléd, szinte történész szemmel, csak kicsiben, a te életedre vetítve.

https://www.youtube.com/watch?v=MhFd7Tw2Oxc

Éppen emiatt nem értem, hogy miért juthat valaki nyugati szimpatizánsként rengeteg dologban másra (pl. a bódulat tiltása szempontjából is, hisz a bódító szerek fogyasztását egyedül tantrikus mestereknek engedik meg, mivel át tudják alakítani a mérget elixírré, így esetükben már nem bódító szer, hanem tudatosabbá vállnak tőle, nem részegednek le tőle, de náluk a higany ivása is megengedett). Ez a gondolatmenet elég következetes, így fogalmam sincs, hogy hogy fér bele egy szexuálisan nem mértékletes, illetve szabályokat nem-betartó életforma.

Emiatt sem gondolnám, hogy más neveltetés lenne az oka, hisz ez tisztán vallásfilozófia, nem pedig olyan kulturális tényező, mint hogy ki mit eszik a szabályokon belül, aminek nem túl sok köze van a valláshoz.

#4.

Abban sem feltétlenül...