Mennyi idő volt amíg túl tettetek magatokat exeiteken?

Mennyi idő kellett, hogy túltedd magad az exeden?

Érdekes helyzetben találtam magam. Alapvetően egész életemben egyik kapcsolatból a másikba ugráltam, soha nem maradtam egy hónapnál tovább egyedül egy szakítás után. Ez megváltozott, amikor szakítottam a legutóbbi exemmel. Egy évig voltunk együtt, volt egy abortusza, elég mérgező kapcsolat volt, sokat bántottuk egymást, folyamatosan szakítottunk és egy hét után újra összejöttünk. Az utolsó alkalom más volt, mindketten tudtuk, hogy ez az utolsó. Nem volt lezárás, azonnal letiltott, én pedig elköltöztem és új munkát kaptam egy másik városban. Pár hete feloldotta a tiltást, de azóta sem beszéltünk, folyamatosan posztol történeteket, hogy hol van, mit csinál, stb. Úgy érzem, hogy mindez nekem szól, mivel soha nem volt nagy közösségi média rajongó.

A szakítás óta sok randialkalmazást kipróbáltam, de a reakcióm ugyanaz volt, ahogy Joe Pesci mondta: "mi a franc ez a szar". Senkit sem találok érdekesnek, három nővel volt szexem a szakítás óta (április), de mindegyik "meh" volt. Nem voltak érzelmeim, így nem is élveztem (ami furcsa, mert soha nem voltam az a "kellenek érzelmek a szexhez" típusú srác, és itt vagyok).

Egyébként jól vagyok, új munkát találtam, új embereket ismertem meg, vannak céljaim és álmaim, és nagyjából tudom, hogyan érjem el őket. Nem mondanám, hogy magányos vagyok, inkább üres. Nem érzek szerelmet egyik lány iránt sem, akikkel lefeküdtem, ha azt mondanák, hogy mással voltak, nem zavarna, nem vagyok féltékeny vagy ilyesmi. Sokat gondolok az exemre, még akkor is, ha milliószor bántott a kapcsolatunk alatt (és én is bántottam őt). Azon tűnődöm, vajon ő is gondol-e rám stb. Nem mondanám, hogy hiányzik az egész kapcsolat, de hiányzik az őrültsége, a hozzáállása, ahogy veszekedtünk, és még az is, hogy sok fejfájást okozott. Az emberek, akikkel találkoztam, kedvesek, megbízhatóak, szeretetteljesek, gondoskodóak, néhányuk még többet is akart, mint szexet, sokat tettek a randizás fázisában, megleptek, főztek nekem stb., és ez még mindig nem elég jó. Keményen hangzik, de könnyek nélkül szakítottam velük. Próbálom kerülni a randizást egy ideig, de mit tehetnék még, hogy túltegyem magam rajta? Mikor fogom tudni, hogy itt az ideje új emberekkel találkozni? Mert jelenleg rossz érzés mással lenni, és nem érzem szükségét, hogy valaki mellett legyek, amikor az ágyban fekszunk együtt és azon gondolkodom, melyik film volt az utolsó, amit valaha az exemmel néztem. Írjak neki és probaljam meg lezárni? Nem is tudom, szükségünk van-e erre. Nem volt "nagy beszélgetésünk" arról, hogy mi történt, utoljára nagyon mérges volt mikor látott én pedig szégyelltem a saját tetteimet. Őt ismerve a büszkeségét választaná, és a barátaival nevetne rajtam, vagy talán ugyanannyit gondolkodik rajtam, mint én rajta.