Az normális, hogy miközben a farkamat verem az unokahúgomra gondolok?

"Az normális, hogy miközben a farkamat verem az unokahúgomra gondolok?"

unokatesót izgatónak találni gyakoribb, mint az a tabuk alapján elsőre gondolnád.

vele ugyanis gyerekként általában nem voltál annyira szoros és hétköznapi viszonyban, mint amiben voltál például a testvéreddel akivel együtt nőttetek fel, és ami miatt testvéred felé komoly szexuális gátak alakultak ki (a pszichológiában ezt hívják westermarck-effektusnak)

szóval hiába tudod a józan eszeddel, hogy nem kéne, a szexuális izgalmat nagyrészt a tudatalatti vezérli, az pedig az unokahúgod személyében szimplán egy kedves, érzelmileg viszonylag közel álló, vonzó illetőt észlel.

viszont az, hogy mit kezdesz ezzel az izgalommal, egy másik kérdés.

a fantáziák általában jó eszközök a különféle késztetések levezetésére (és akkor is, ha valaki szexuális értelemben "befészkeli" magát a fejedbe), és a fantáziákkal alapvetően senkinek sem árt az ember - de ez csak addig igaz, amíg rajtad kívül senki nem tud ezekről a fantáziákról. szóval akár kivered rá, akár nem, mindenki előtt mélyen kussolj a dologról.

50-50%ban fogsz választ kapni az emberektől.

Szerintem a családi kapcsolat szorosságától függ.

Én napi szinten beszélek az unokatestvéreimmel,velük nőttem fel olyanok mintha a rendes testvéreim lennének és így eszembe nem jutna.

Ha tudsz róla fantáziálni gondolom nálatok nem így van.Csináld nyugodtan.