Miért fáj azóta? Nem vagyok már szűz? 20L 29F

A barátommal 2 éve ismerjük egymást 1 éve találkoztunk először és kb 3 héttel ezelőttig távkapcsolatban éltünk, azóta leköltözött ide. Nem feküdtem le vele, viszont ez az volt köztünk és ő végig várt rám. Akárhányszor felmentem hozzá mindig volt köztünk valami, mert o nagyon ki van szexualisan amit meg is értek. Múltkor miközben en hason fekudtem bugyiban o rajtam volt minden nélkül es elhúzta a bugyim úgy izgatta magát a fenekemre. Mondtam neki közben, hogy ne vigye túlzásba, mert közben már túl soknak éreztem és nagyon hevült állapotban volt. Annyira dorzsolte hozzám a nemiszervét, hogy egyszer csak éreztem, hogy lejjebb ment…. És minimálisan a makkjának a teteje bement vagy szét nyitotta a szemérem ajkaimat, fájt is meg meglepodtem és ő is.

Ő egyből lejott rólam, én instant sírásban törtem ki szóhoz nem tudtam jutni és meg mozdulni sem. Ő nyugtatott engem, puszilgatott. Aztán valamennyire megnyugodtam, viszont ott meg mindig fajt. Ő elkezdte később simogatni a mellem, mellbimbóm, mondtam neki, hogy ne mert fáj. Ő ezen kiakadt hogy en nekem ez eddig nem fajt, most hogyhogy faj , meg el is mondta h nem tudja el hinni h faj. Elaludtunk valahogy egy 15pre és amikor fel keltünk csókolgatott meg olelgetett viszont én nem fogadtam jól elhuztam magam tole és mondtam h most ne. Ő felkelt az ágyból megsertodve mondta h mostmár at se akarom ölelni és elment zuhanyozni. Elvileg ot nagyon rosszul érintette az egész mert kb olyan volt mintha en már undorodnek tole szexualisan.

Miközben en fekudtem egyedül az agyban gondolkoztam h most mi történt vagy mi van de nem igazán tudtam. Mikor visszatért hozzam se szólt, be feküdt az agyba és elkezdett tiktokozni, ha beszéltem is felé alig akart valaszolni. Én ott ültem az agy szelen és próbáltam igazgatni magam mert fajt ahogy ültem bizonyos pózokban. Mondtam, hogy akkor en haza megyek.

Feloltoztem, elkísért az ajtóig, ő nem kezdeményezett semmit, en atoleltem és megpusziltam ő semmit sem viszonzott.

Mikor a kocsiban ültem akkor hívott, és úgy kezdte hogy en most tényleg haza megyek-e… mondtam hogy igen. Elkezdte mondani mérgesen hogy felesleges volt átmennem, ez egy 0 volt ami időt együtt töltöttünk, meg hogy mindig en beszélek arról, hogy minőségi időt szeretnek vele eltölteni de ez egyaltalan nem volt az, aztán lenyomta. Nekem borzasztóan szarul esett ami volt, és úgy gondoltam h en semmit se tettem. Mikor hazaértem az anyja rám irt támadva, hogy en mit csinálok a fiával, komolytalan kislány vagyok, stb… és mindezt tudatlanul csak annyit tudva h a fia szomorú. a barátom is hívott és minden régi dolgot felhozott h en ezt azt csinaltam vele, ebben abban vagyok rossz, arról semmit h ő miben. Aztán azt írta, hogy hagyjuk egymást. Rám lelkileg testileg borzasztóan hatott az egész, másnap annyira fajt a hüvelyem és az elkövetkezendő napokban is valamennyire. Ő annyit nem kérdezett tőlem, hogy jól vagyok e vagy fáj e.

Azota sem vagyunk jóba, en teljesen tönkre vagyok. Ő állítja hogy semmi nem történt ugyanúgy szűz vagyok, mert o tapasztaltabb mint en és érezte h semmi nem történt, megvan a szuzhartyam. Elmondtam neki, hogy en is éreztem hogy mi történt és azota is érzem a fájdalmat és mindketten tudjuk h minimálisan bement mégha csak 0.11111 mm-re is. Mondta h igen, de nem szakadt at, de nem a szuzhartya befolyasolja valaki szüzességét. Azota nagyon szarul vagyok…

Bocsánat nagyon hosszú lett