Többször tisztáztuk már, miért esünk egymásnak újra és újra?

Fiú-lány baratsagról van szó. A fiú baratomnak 4 éve barátnője van, viszont kb fél éve köztünk is feléledt a vonzalom. Rengeteg ideig a kapcsolata miatt elnyomtuk magunkban ezt, majd egy gyengébb pillanatban előtört az egész, lefeküdtünk egymással ami nagyon jó volt. Utána bűntudatunk volt és pár hónapig nem is láttuk egymást. Viszont amikor újra találkoztunk, úgy éreztem magam mint aki beteg, össze vissza vert a szívem, melegem volt, izgultam, már az autóban is éreztem, hogy izzik köztünk a levegő. És ő ezt mind tudta anélkül hogy mondtam volna. Átlagos baráti tali lett volna, viszont az ágyában kötöttünk ki nála, ahol majd szétszedett sosem ereztem még úgy hogy férfi ennyire vágyna rám, mint akkor. Utána leültünk tisztázni az érzéseinket és elmondtam neki hogy én többet szeretnék baratságnál, ő azt mondta hogy egy különleges személy vagyok számára akihez érthetetlen módon vonzódik és hiába szereti a baratnőjét, nem tud engem kioffolni, viszont a többéves kapcsolatat, a csajjal való kényelmes életét sem akarja felrúgni. Ekkor én azt mondtam neki hogy hagyjuk egymást olyan értelemben. Pár hónapig ugyanúgy szexmentesen talalkozgattunk mint régen, bár belül szenvedtem mert szeretem és kívánom is. Tegnap is egy ilyen tali volt, ott viszont közölte hogy ő nem tud rám sima barátként nézni ezek után, letámadott én meg már többhavi elfojtás után nem tudtam ismét ellenallni és megint megtörtent a dolog. Viszont kapcsolatot velem még mindig nem szeretne. Olyan érzés ez mimt egy folyamatosan megszegett fogyókúra. Mindig megállapodunk h békén hagyjuk egymást és folyamatosan orbitálus szex a vége. Mi lenne jó ebben az esetben? És valakivel megesett már hasonló?

20/L