A nőknél miért alakult ki az a mentalitás,h csak haszonállatnak tartja a férfit?

#17

Leírom, hogy az előző párkapcsolatomban hogyan működtek a dolgok ahhoz képest, amit te itt általánosítva leírtál:

"Az elején eljátsszátok a .... Aztán jön a fejfájás, fáradt vagyok , ugye.

Nem jött a fejfájás és egyebek, mivel jó volt vele a szex, és rendben volt a kapcsolatunk. Szerintem ez leginkább azoknál jön, akinek vagy nem érdekli a párját, hogy a nőnek is van-e orgazmusa, vagy már lelkileg, érzelmileg távolodtak egymástól annyira, hogy a nő nem kívánja az intimitásnak semmilyen formáját, a férfi érintését sem.

"Mikor becuccoltok a pasihoz."

Ő költözött az én lakásomba albérletből.

"De a pasi más nőre se nézhet, mert pokolian féltékenyek vagyunk."

Se én nem voltam féltékeny, se ő rám, megbíztunk egymásban.

"Aztán szarrá alázzátok a férfit de azért jó kondiban tartsa magát hátha egyszer visszatér a vágy akkor lehessen szerencsétlen marhát használni."

Semennyire nem aláztam.

A kondijáról annyit, hogy amikor megismerkedtünk, mackós testalkat volt (nem a hájas mackós, hanem aki egy kifejezetten férfias izomzatra felszedett túlsúllyal, ami a szememben nem volt még vészes kategória.)

Erre a kapcsolatunk 12 éve alatt lassan, fokozatosan még további 25-30 kg-ot felszedett, ami már nem a mackós testalkat volt, hanem nagyon komoly túlsúly. Soha nem kritizáltam, bántottam érte, próbáltam rávenni több testmozgásra, de stresszevő volt, részben így vezette le a munkahelyi stresszt, plusz szeretett főzni és jó is tudott.

Én ezalatt a 12 év alatt csak 3 kg-ot szedtem fel annak ellenére, hogy többet szerettem volna hízni 9 év versenysport után, plusz hastáncolni kezdtem, amitől még jobb alakom lett.

Szóval nálunk így nézett ki a gyakorlatban, a valóságban, amit te tudni vélsz a párkapcsolati dinamikáról.