Barátom passzív, en meg nem élvezem ha nekem kell kezdeményezni vagy felül lenni.szakitsak?

Barátom gyakorta csak orált akar ill elfogad, nem érdekli az sem ha én nem kapok semmit. Meg mehetek masztizni. Oldjam meg.

Néha már ugy érzem, külön meg kellene köszönnöm, vagy hálálnom, ha kegyeskedik velem szexelni.

Valoszinusitem hogy egyszeruen lusta a mozgásos szexhez, kényelmesebb neki feküdni.

Ez nem is lenne baj, de neki alapbol feláll, mig en csak nem is nedvesedem.

Szoval ha en kezdemenyezek (ami megint valahol elvárás)azt ugy kell magamra erőszakolnom, mindenféle izgatottság nélkül.

En attol nedvesedem be, vagy attol akarom a szexet, ha simogat csókolgat, vagy játszik ott a f.rkával stb. Addig meg csak a vágy van bennem a barátommal az intim kapcsolatra.

Attol pedig, nem ha nekem kell letérdelni, őt simogatni es kezdeményezni, en semmit nem érzek, sőt, kicsit taszít, le is hoz.

Ezen felul ha ennek tetejébe nekem kell felül is lennem, irányítani, tenni, már szinte munka is, nekem a szex.

Nem izgat fel, nem élvezem, állandoan csak az van bennem, hogyan csináljam profin, hogy minel hamarabb tulessünk rajta es szabadulhassak.

Abszolut képtelen vagyok a szexet élvezni ha nekem kell kezdeményezni, irányitani, dominalni. Sanszos az is hogy ezzel inkább csak meg fogom a szexet utálni.

Es a barátom meg inkább ezt igényli.

Es mivel alig csinálom dominálva, gyakorta inkább kínjában megd.g, ha már nem is kezdeményezek akkor nagynehezen megaimogat lent egy kicsit, ha már bele se ülök, nem is orálozom akkor kénytelen szexelni is velem. Igy lesz a szexbol valami irto sz.r együttlét nekem.

Nem akarok vele errol beszélni. Az igényei nem fognak változni. Ő ilyen. Passzív. Max megerőltetné magát kényszerből miattam ami most is megy.

Szoval igy nem lehet leélni egy életet jól sejtem? Hogy én egesz életemben kezdeményezzek meg lovagoljak meg oralozzak es köszönetkeppen kapok néha szexet is?

Csak mert komolyan gondolja velem es nagyon. Ő nem tudja hogy utálom ezeket a dolgokat, nem akarom lesokkolni.