Valahogyan ki lehet iktatni az emberből a másik nem iránti vonzalmat?

Mindig is tisztában voltam azzal,hogy nekem a nőkhöz semmilyen közöm sem lehet. Nem vagyok hozzájuk való és legbelül mindig is éreztem, hogy csak undorodnak tőlem. Soha nem közeledtem feléjük mert azt gondoltam, hogy számomra úgyis felesleges lenne. Csak kinevetnének és az arcomba mondanák, hogy mit is képzelek magamról. Egyetlen egy olyan dolgot sem tudok magamról felsorolni amit pozitívan lehetne értékelni bennem. Nincsen vonzó külsőm, a testi adottságaim említésre sem méltóak és a személyiségem is gyötrelmes. Ezek a gondolatok 12-13 éves koromtól kezdve minden nap egyre erősebben megfogalmazódnak bennem és mára már odáig jutottam, hogy nem tudok szexuális vágyat sem érezni a nők iránt. Tinédzser koromtól kezdve "elszigetelődtem" a külvilágtól. Teljesen bezárkóztam a négy fal közé és csak akkor mozdulok ki, ha az egyetemre megyek vagy éppen dolgozni. Emiatt a nevemet sem tudja senki sem és jóformán nem is ismernek, teljesen láthatatlan lettem.