A profi pornószínészek intelligensebbek mint az átlag ember, ha külön tudják választani a munkát és a párkapcsolatot? Az átlag embernek ez nem megy!

Kérdés, hogyan definiáljuk az intelligenciát. Te szemmel láthatóan máshogyan, mint a társadalmi konszenzus. Szerintem ez a két képesség nem vezethető le egymásból kb. semmilyen módon.

"Nincs lelkiismeretfurdalása, mert dolgozni megy, és mikor hazamegy a párjához, akkor úgy csinál, minha nem történt volna semmi."

Egyébként ezt elmondhatnád akár a bérgyilkosokról is, akik szintén munka címszó alatt ölnek embert, majd adott esetben ugyanúgy hazamennek a családjukhoz tiszta lelkiismerettel. Nem az intelligencia meg a profizmus az a szó, amit ennek a viselkedésnek/mindsetnek a leírására kitaláltak, hanem a pszichopátia. (Nekik aligha okoz gondot a szex szétválasztása az érzelmektől.)

Ha elolvasod Kovi könyvét (Bűnös élvezet), akkor rájössz, hogy a pornószínészek átlagban nem intelligensebbek. Ez csak eljátszása a dolognak, csak munka. Emiatt a nem 1-2 film óta szereplőknél ezt könnyű szétválasztani. Esetenként szövődnek párkapcsolatok mint bármely más munkahelyen.

A gondnem az, hogy a színészek ne tudnák ezeket elválasztani, hanem pont, hogy a párjaiknak nehéz néha. Ezért is tiltotta meg Kovi a jelenlétüket a forgatási helyszíneken.

Én is inkàbb szavaznék arra, h szimplàn nem normàlisak. Ilyenkor mindig eszembe jut az öreg Rocco, meghogy mennyit kamuzott arról, hogy megrokkant mentàlisan a pornóba...

Pedig szerintem csak alapból volt kattant.

Aztàn: öngyilkossàg, szerfogyasztàs. Van egy olyan tippem, h a közönséges lakossàgnàl valamivel magasabb szàzalékot mutatnànak a statok.

Szóval nagy àltalànossàgban kijelenteném, hogy nem intelligensebbek, sőt...

Kivétel természetesen mindig akad, ahogy becsületes politikus is.

Nem intelligensebbek, ti romantizáljátok és fetisizáljátok ezt valamiért. Nem láttok be ezeknek a színészeknek az életébe, így bármit mögé tudtok képzelni.

Azért egy 40-es elkápszizott arcú nő nem lesz Mensa-tag, csak úgy megjegyzem.

“Ha egy színész elmegy egy forgatásra, neki az csak munka, semmi több. Nincs lelkiismeretfurdalása, mert dolgozni megy, és mikor hazamegy a párjához, akkor úgy csinál, minha nem történt volna semmi.”

Plusz oké, értem a gondolatmenetedet attól függetlenül, hogy hibás. De akkor ezt miért vetíted ki a pornósokra? Ezek alapján nem lenne jobban veszélynek kitéve egy rendes filmszínész, akit Oscarra jelölnek egy romantikus főszerepért? Mert ott nemcsak erotikát visznek a vászonra, hanem érzelmeket is.

Vagy például ahol a feleség + férj együtt dolgozik?

Mint amikor Stephen Moyer rendezte a True Blood utolsó részeit, ahol a forgatókönyvet is ő írta, hogy a felesége (Anna Paquin) karaktere szerelmi háromszögben legyen. (Ebben a sorozatban minden részben rengeteg erotikus jelenet is volt…) Ő pedig a direktori székből instruálta a feleséget. Interjúban pedig annyit mondott, hogy egy nagyon jó színésznőnek tartja Annát, ezért hozta ilyen helyzetekbe.

Azóta is boldog házasok egyébként. Gyerekeik is lettek a sorozat óta.

Azt te csak képzeled, a kemény pornósok a sajàt lakásukban kemény depresszióval küzdenek meg, van aki folyamatosan gyógyszerfüggő hogy fenn tudja tartani azt az állapotot hogy forgatni tudjon, van olyan aki pszichoterápiára jár.

Rossz helyen keresgélsz, akik profik ebben, azok az egyetemista “nők” akik a rosszlányokon hirdetnek, nade ugye ezekből már soha nem lesz nő, csak egy hasznàlati tárgy, kiégnek benne, utána ha abba is hagyják, mert elértèk amit akartak, befejezték az kurzust, lediplomáztak, munkahelyre bekerülvén ugyan így, a fizikai szerinti szó szoros értelmében felszopják magukat, tehetséggel és szakmaisággal nem tudnak karriert csinálni, csinálnak lyukkal és szájjal, láttam ilyet a volt munkahelyen, igazi dörzsölt sunyi kis luvnya, az a megjátszós, akinek sokan bedőlnek, nálam is próbálkozott azzal a sunyi finomsággal, viszont átláttam rajta.

Három tanulságot osztanék meg veled ezzel kapcsolatban.

Dolgoztam erotikus műsorban technikusként. Az első munkanap első néhány órájában, állandóan vert a a szívem és állt a farkam. A harmadik nyolcórás műszakra már kiégető szinten természetes lett, hogy mindenhol meztelen emberek rohangálnak. Nem intelligencia kérdése ez: ha valamit munkaként csinálsz hosszú órákon keresztül, abból minden varázs és izgalom megszűnik néhány nap alatt. Ahogy a vágóhídon is kialakul a közöny az állatokkal szemben, úgy lett nekem is szürke hétköznap pucér csajokkal szívni a reggeli cigimet, és pont így lesz a szex is csak munka.

A pornósok intelligenciaszintjét jellemzi még, hogy bár elméletileg van egy álom munkájuk, ahol elég jó a pénz, a helyszín egzotikus, a meló pedig csak buli és szex, mégis rengetegen csúsznak rá valami drogra, égnek és üresednek ki. Rocco szexfüggőségéről külön dokumentumfilm készült. Az igazság az, hogy ahol én dolgoztam - bár nem szó szerint pornó volt -, ott sem éppen intelligens emberek ültek, inkább olyanok, akiknek vagy ez, vagy a gyárban 12 óra volt a választás. Egy konkrétan pornóban megfordult nő közvetett ismerősömnek civilben úgy született gyereke, hogy 7 - többségében házas - férfi ment az apasági vizsgálatra. Nem látok bele abba a világba, de nem tudnám alátámasztani az elméletedet a szexiparban dolgozók magas IQ-ját illetően, az ellenkezőjét sokkal inkább.

Harmadjára pedig még az sem igaz, hogy szét tudnák választani. Semmilyen profizmusról nincsen szó, olyan az egész, mint egy osztálykirándulás, ahol hormonoktól és tudatmódosítóktól túlfűtött tinik tombolnak. A pornóbiznisz hemzseg a szexuális zaklatásos történetektől.