Van olyan része a szexnek, amikor a férfi kerül kiszolgáltatott helyzetbe?

Úgy értem, olyan, amikor ő teszi sebezhetővé magát a nő számára, nem pedig fordítva. Ő vállal be olyasmit, amihez nem árt bíznia a nőben, és nem fordítva.

Mert az gondolom, világos, hogy jellemzően a befogadó fél az, aki a behatoló rendelkezésére bocsátja testét abban az értelemben, hogy ő vállalja annak a veszélyét, hogy a másik netalán kárt tesz benne, fájdalmat okoz neki.

Alapvetően így működik a szex? A női félnek a férfiba fektetett bizalma adja meg a varázsát, és az teszi különleges, neadjisten romantikus élménnyé, hogy a férfi ezzel a bizalommal nem él vissza? Vagy én értek valamit félre, és ez oda-vissza működik? Milyen megközelítések és érvek lehetségesek?