Barátság extrákkal mi fér bele?

Minden belefér, akár éjszakákba nyúló beszélgetések, hűség (amíg nem jön a nagy Ő, addig nincs párhuzamos viszony mással), szex előtt egy kis étterem/Meki meghívás, de ha barátság, akkor valószínű a randi is belefér. Ami szerintem nem fér bele, az a rokonoknak/barátoknak való bemutatás, felvállalás.

De szerintem ez a barátság extrákkal és szexkapcsolat vagy szeretői kapcsolat és csak szex meg társai mind az elkötelezettség elkerüléséről szólnak. A csak szex abban különbözik a barátság extrákkal kapcsolattól, hogy abba egyes értelmezések szerint az se fér bele, hogy felköszöntsd az illetőt a szülinapján vagy megkérdezd, hogy telt a napja. A csak szex nekem gyanúsabb, legalábbis abban az értelemben, ha valakihez két szót nem lehet szólni, hogy ott nagyon is lappanganak érzelmek, aminek az elfojtása csak olyan módon lehetséges, ha elkerülünk mindent, ami egy kicsit a testén kívül közelebb hozhatná a másikat. A barátság extrákkal, ahogy lazán képes vagy beszélgetni, randizni, együtt enni a másikkal, mert ha belefeszülnél, akkor se tudnál a másik iránt érezni semmit, az sokkal kevésbé rejthet lappangó érzéseket. Legalábbis a csak szexben a másik tárgyiasítása, amit egyesek odáig visznek, hogy semmiféle beszélgetés nincs, gyakorlatilag szerintem jó, ha köszönni képesek egymásnak, az már olyan erőltetett, olyan mesterséges elfojtás, ami mögött akár szerelem is lehet. Különben mi magyarázza azt, hogy két szót nem tudnak egymással váltani?

Az a vicc az egészben, hogy a barátság extrákkal a természetesebb jelenség valójában, és nem a kapcsolat, elköteleződés és a házasság. Utóbbi tesz tönkre sok embert. Igen, mint mindennel, ezzel is menjünk vissza az ősi gyökerekhez. Ugyan, honnan tudhatta abban az időben két ember, hogy amit éppen csinálnak, az mai emberi szemmel már kapcsolat vagy elköteleződés? Ráadásul ma már nem kell attól sem tartani, hogy becsusszan egy gyerek, ha ésszel csinálják megfelelő védekezéssel. Valójában bármi beleférhet, ami két embert boldoggá tesz, de úgy, hogy éppen egyik fél határait sem lépik át. Az meg, hogy nem vállalják fel egymást barátok, családtagok előtt, az megint csak a társadalmi elvárások hülyesége.

Egyszerűen arra lettünk nevelve mindannyian, hogy ha igazán jól akarod érezni magad valakivel, akkor bizony annak nagy feltételei kell hogy legyenek, mind erkölcsileg, mind papíron később szó szerint. Undorító. És akkor azok a gyerekesek, éretlenek, akik az általánosan elfogadott normákat nem tudják magukra erőltetni.

Az is az ember műve, hogy két ember ha egymásba szeret, akkor nagyon komoly jövőt kezdenek el tervezni. Szerintetek ez régen hogy létezett? Elárulom, sehogy. Ösztönösen volt egymással két ember úgy, ahogy jónak érezték és ameddig működött. Egyszerűen belénk van nevelve, hogy ha valakit igazán kedvelsz, akkor nagyon nagy szintet kell lépned vele minél előbb, mert ha nem azt teszed, akkor ujjal fog rátok mutogatni majd mindenki. Hányinger ez az egész, ami van jelenleg.

Kérdező, ezt a kérdést is azért tetted fel, mert igen is aggódsz amiatt, hogy barátság extrákban te valami olyat tennél, ami már társadalmilag nézve túl sok lenne, vagy pedig a partnered is élvezné, de neki is ugyan ez fordulna meg a fejében.

Együtt lakáson és együtt élésen kívül minden!

48+Ffi

Mindig mellettem van ha szükségem van rá lelkileg,de ha annyit írok, hogy lefőztem a kávét, tudja, hogy csak egy oltári dugásra vágyom.

Imádom :)