Ciklus közepén enyhe vérzés mitől lehet?

Minden kismama másból veszi észre, hogy teherbe esett. Az általánosan jellemző tünet-együttesek a következők.

Az első tünet, ami igen szembeötlő terhesség esetén, az a vérzés kimaradása. Tudom, hogy furcsának tűnik mindez leírva, hisz ezt mindenki tudja, ugyanakkor a nők bizonyos százalékának a menstruációja megmarad a terhességnek akár a végéig is.

A tünet főleg akkor ad pontos képet, ha a menstruációs ciklus pontosan 28 napos. Régen az alkalmazott módszer a terhesség megállapítására: a "béka" teszt volt, amennyiben ez pozitív lett, majdnem lehetett örülni. A "béka" teszt eléggé bizonytalan, főként tavasszal. A terhesség biztos jele az volt, ha voltak magzatmozgások.

Mára ez megváltozott: az ultrahang bevezetése a szülészeti diagnosztikába és a korszerű, kémiai módszereken alapuló terhességi tesztek segítsége ad biztos választ.

A tesztek típusait tekintve többfélék lehetnek, azonban mindegyik vizsgálat vizeletből végezhető el. A terhességi tesztek a vizeletben megjelenő kis mennyiségű HCG, terhességi hormon (Human (emberi) Chorion (terhességhez kötött) Gonadotropin (hormonok egy fajtája) ) kimutatásán alapszik. - A megtermékenyített petesejt szinte az első naptól kezdve termel egy nagyon összetett anyagot. Ez az anyag jellegzetesen emberi és az egyik alkotó eleme a HCG, ami csaknem kizárólag a terhesség esetén fordul elő. - Az érzékenység változó, általában 4-5 nappal a várt menstruáció után már kimutatható a terhesség. Pontosabb lehet a vizsgálat, ha a reggeli első vizeletből történik, ugyanis ebben az időpontban a terhességi hormon nagyobb mennyiségben van jelen a vizeletben.

A tesztek rendkívül pontosak. Negatív eredmény (pl.: egy csík) esetében, ha a vérzés továbbra sem jelentkezik, egy hét múlva érdemes megismételni a vizsgálatot.

A terhességi teszttel kb. egy héttel korábban lehet megállapítani a terhességet, mint az ultrahanggal, mert a diagnózis azon alapszik, hogy látható-e a méhben a petezsák. Petezsák azonban a fogamzás után három héttel (az 5. terhességi héten) válik láthatóvá, amikor a terhességi teszt már "régen" jelezte a hormontermelést.

Sajnos az így kimutatott terhességekből nem mindig lesz élő magzat, illetve baba. A hibás, vagy hibásan fejlődő megtermékenyített petesejtek egy hányada (10-20%) nem fejlődik egy pontnál tovább, elhal. Ez akkor tűnik csak fel, amikor a menstruáció néhány napot késik, majd kissé erősebb és elhúzódóbb, mint máskor. Amennyiben már előtte csináltunk tesztet és az pozitív lett (a hormonszint lassú csökkenése miatt), még egy darabig az is marad, majd negatívvá válik. Ezt manapság kíméletből "csak kémiai terhesség"-nek hívják. Ezek a "kémiai terhességek" ultrahanggal nem is láthatók.

Előfordulhat méhen kívüli terhesség is. Ebben az esetben is pozitív a terhességi teszt, amennyiben a vérzéskimaradást követően elvégzett pozitív teszt mellett erős hasi fájdalmakat tapasztalunk, mindenképpen sürgősen keressük fel orvosunkat, aki ultrahang vizsgálattal megtalálja a terhességet a méhben, ezzel megnyugtatóan kizárhatja az életveszélyes méhen kívüli terhességet.

A második tünet, a mellek feszülése. Ez bizony megzavarhatja az ember lányát. Ugyanis, a permenstruációs szakaszban ez az egyik tünet, bár terhesség esetén a szakirodalom szerint ez kifejezőbb. Sokszor olvasom, hogy hölgyek, akik babát szeretnének, két-három nappal a nem-várt havi előtt kérdezik: „feszül a mellem, lehetek-e terhes”. Tudom, hogy ez fontos nekik, de várják ki azt a pár napot, hogy megbizonyosodjanak róla. A legmegbízhatóbb jel, az első, azaz a menstruáció elmaradása.

A mellek feszülése, érzékenysége, ugyanolyan formában jelentkezik, mint az említett szakaszban, azzal a különbséggel, hogy nem minden esetben múlik el pár héten belül, van úgy, hogy az egész első trimeszter alatt, illetve akár utána is megmarad. Ez alatt alakul át a mell, azzá a „szervvé”, amely később a baba táplálását teszi lehetővé. A mellek az első harmad közepe-vége fele kezdenek növekedésnek indulni, a tejmirigyek méretének és számának növekedése következtében. Az emlők bőrén csíkok, vagyis striák is kialakulhatnak, a felületi vénák láthatóvá válnak. Érdemes már korán elkezdeni testápolóval vagy egyéb ápolószerrel kenegetni a mellünket (és a pocakot), hogy ezek a növekedés következtében megjelenő, nem túl esztétikus látványt nyújtó csíkok, ne legyen olyan feltűnőek, illetve kis szerencsével (mert ez szervezetfüggő), ne is látszódjanak. A mellbimbó és udvara is sötétebbé válik, valamint a bimbó udvarán található kis dudorok is kiemelkednek, amelyek faggyúmirigyek, de ezek majd visszahúzódnak a szülés után.

Az érzékenység miatt nem igazán öröm a törölközés, a melltartó hordása, esetleg érintés hatására a mellbimbó kiemelkedik és ez még érzékenyebb. A férfiaknak tehát: mindent a szemnek, semmit a kéznek elv lép érvénybe. Persze ezt nem mindenkinél van így, Ők a szerencsések.

A harmadik tünet, ami mások számára is hamar fel fog tűnni, (Főleg szappanoperákban figyelhetünk fel rá, ezzel utalnak a főhősnő másállapotára), az a rosszullét. Sokszor reggeli rosszul létnek hívják, holott egész nap, bármely napszakban előfordulhat. Ez a tünet lehet simán émelygés és hányinger igen kellemetlen együttese, illetve a már jól ismert hányás. Ez a legkellemetlenebb, főleg, ha dolgozik valaki, és ki kell rohangálnia emiatt a toalettre, így megzavarja a munka menetét.

Az enyhítésére mindenkinek más receptúra válik be. Nekem az egész első három hónapom ennek a kitalálásával telt el, mert mire az egyik módszer jó lett volna, egy hét múlva már nem volt jó, másik ötlet kellett. Valakinek a citromkarika nyalogatása válik be, esetleg sima csap víz, a citromos, hideg víz, rágózás, stb. Mindenkinek saját magának kell rájönnie, hiszen mindannyian mások vagyunk.

A tünetek kiváltásért felelős zóna az agytörzs (a központi idegrendszer azon része, ahol számos létfontosságú reflexközpont található) területén helyezkedik el. Itt található a hányingerért felelős és a hányást kiváltó terület, amelyre az emelkedett HCG hormonszint van serkentő hatással. Ez a gyomor és bélrendszer izomzatának ellazulásával is társul, aminek tulajdoníthatóan az emésztés is lassúbbá válik.

A rosszullétekkel együtt párosul a negyedik tünet, a bizonyos ízektől, illatoktól való undor, illetve kívánósság. Amikor az ember éppen nem hányingerrel, szédüléssel, hányással küszködik, akkor igyekszik tápanyagot juttatni szervezetébe. Ez viszont lehet, hogy nem lesz olyan egyszerű. Nem biztos, hogy amit reggel elkészített szendvics, vagy ebéd, abban az időpontban úgy esne, mint ahogy azt mi elképzeltük. Én ezt úgy oldottam meg, hogy amit megkívántam, azt ettem. Mivel egész nap rosszul voltam, ezért óvatosan kellett ezt a témát megközelítenem. Volt, hogy csokis csigát ettem, spenótos-juhtúros táskát, vagy egyszerűen csak zsemlét kakaóval. Az ebéd, illetve vacsora már kevésbé volt ilyen egyszerű, ha dolgozni voltam. Egy időben pl.: a párizsit kívántam, de ez két nap múlva elmúlt. Sokan azzal cukkolhatják a kismamát, hogy kovászos uborka csokoládé fagyival, meg hasonló ízletes kombinációk, de ez nem feltétlenül állja meg a helyét. A kismamák ennél sokkal kifinomultabbak. Valaki kínai ételeket kíván, van, aki indiait, vagy éppen gyorséttermek remekeit. A mai napig rám jön a hekk törzs, a sajtburger, vagy éppen a jégkrém ehetnék. Sokszor olyan ételeket kívánunk meg, amit soha az életben meg nem kóstolnánk, vagy eszünkbe sem jutna. Vannak kismamák, akik nem válogatnak, hanem falánkabbá válnak, és mindent, akár dupla adagban is képesek megenni.

Az undorodás ízektől, illatoktól szintén főleg az első időszakban kifejezettebbek. Az undort kiválthatja az addig szeretett, kedvelt étel, ital. Ez italok esetében általában a kávé, tea, vagy tej, étel pedig sok minden lehet. Az eddig dohányzó nők némelyike a cigarettától is megundorodhat, olyan szinten, hogy nem bír meglenni dohányos, éppen nem dohányzó mellett sem.

Ezeknek a tüneteknek a velejárója, a súlygyarapodás, vagy éppen a súlyvesztés. Ez az állapot szintén egyénfüggő időtartamú.

A következő, ötödik, a tünetsorban a fáradékonyság. Ez a szervezet általi hatalmas igénybevétel miatt alakul ki. Ekkor készül fel a megtermékenyült petesejt befogadására, a magzat szervezetének felépítésére, a méhlepény kialakítására. Mindemellett hozzájárul az étvágytalanság, vagy falánkság is. Tehát a szervezet hatalmas igénybevételnek van kitéve. Ilyenkor akár 12-14 órákat is hajlamosak vagyunk egyhuzamban aludni, és még mindig érezhetjük úgy magunkat, hogy nem volt elég, és folytatnánk. A fáradság szintén a progeszteron hormon hatásának tudható be. A fáradtság idővel elmúlhat, van, akinél végig megmarad.

A hatodik, a gyakori vizelési inger. Ezt kiválthatja egyszer a méh növekedése, mely nyomást gyakorol a hólyagra. Másodszor a progeszteron hormon szintjének emelkedése, ami a húgyhólyagra és annak izomzatára is hatással van, tehát olyan eset is előfordul, hogy csupán vizelési inger jelentkezik, amelyet nem kísér vizeletürítés, vagy csak igen kis mennyiségben. Mivel a terhesség alatt az anyai szervezet nem csak a saját, hanem a magzat anyagcseréjéből származó anyagokat kell megszűrnie, ezért a vesék fokozottan vannak igénybe véve.

A hetedik tünet, az érzelmi és viselkedésbeli változások. Hasonlít a premenstruációs hangulatzavarokhoz. Ezeket az érzelmi megnyilvánulásokat általában csak a szűkebb családi és baráti környezet veszi észre, hisz ezekben a körökben az ember szabadabb, könnyebben engedi el magát. A kiváltó oka az a hormonális változás, ami ilyenkor megterheli az anyát. A környezet ilyenkor csak megértésével tudja támogatni a kismamát, mert az feltétlenül hozzá kell tennem, hogy ezek a hangulatváltozások önkéntelenek, és nem uralhatók. Olyan, mintha egy hisztis szörnyeteg költözne a testünkbe, amit nem tudunk kontrollálni, és csak tehetetlenül szemléljük legbelülről, hogy mi is történik velünk. A másik jellegzetessége az érzelmi hullámzás. Az egyik pillanatban jókedvűek vagyunk, madarat lehet velünk fogatni, a másikban meg már a sírt ásnánk, olyan mély depresszióval küszködünk. Nagyon fontos, hogy ekkor a kismamát cukkolni sem lehet ezekkel a hangulatváltozásokkal, mert nagy valószínűség szerint, nem az addig megszokott reakciót váltjuk ki, hanem valami sokkal veszélyesebbet. Nem szabad kockáztatni, inkább némán tűrni. Ez nálunk bevált, sőt azóta sokszor bocsánatot kérek az akkori viselkedésemért, hisz: Nem tudom, mi üthetett belém! Ez az időszak szintén az első harmadra jellemző, általában elmúlik, mert eddigre az anyai szervezet hozzászokik a hormon”fröccshöz”.

További tünetek lehetnek a székrekedés, a has térfogatának növekedése, bőrváltozások, a nemi szervek lilás árnyalatúvá válása a vérbőség miatt.