Mennyire komoly az orvosi titoktartás?

Anyával 16 éves korom óta járok nőgyógyászhoz vizsgálatokra. Most is megyünk,holnap.

Viszont már 18 éves vagyok,és egy ideje nem szűz,rendszeresen élek nemi életet. Erről azonban anya nem tud,mert nem vagyok kapcsolatba a fiúval így be mutatni nyilván nem tudtam,sejtése sincs róla,hogy nem vagyok már szűz.

Ha holnap megyünk a nőgyógyászhoz és megkérdezi,hogy szűz vagyok-e még akkor azt 'kell' mondanom,hogy igen,mert ügye ott lesz anya. Viszont a vizsgálatra ki fog menni és gondolom elég hamar kifog derülni,hogy nem vagyok már szűz. Ha megjegyzést tesz rá akkor tagadjam le vagy elmondhatom neki.

Csak azért probléma,mert nem tudom mennyire veszik komolyan a titoktartást. Anyával nagyon nagyon jó barátnők,együtt szoktak kávézni és napi szinten beszélnek. Anya meg elég akaratos. Elmondhatja neki,hogy már nem vagyok szűz vagy biztos nem?!

Ha megkérem,hogy ne mondjam el akkor meg benne van,hogy elfogja mondani és anya még kellemetlenebbül fogja magát érezni és még nagyobb fejmosást kapok.

Nyilván -legalábbis szerintem- nincs köze a szexuális életemhez,a viszonyunk se olyan,hogy elmondhatnám neki. Meg amúgy is elég fura felfogása van erről. Apa volt neki az első és csak házasság után feküdt le vele,azóta se volt mással. Ez az oka,hogy nem kötöttem az orrára a dolgot.

Szerintetek?