Lehetséges terhesség?

Megírom, hogy mi történt velem, hogy minden lány okuljon belőle, akár túl van már első szexuális élményén, akár nem.

Szóval, a kérdésben leírt aktus az első szeretkezésünkkor történt. Gyönyörű volt, nem panaszkodom. Végre érettnek éreztem magamat hozzá. A rá következő héten nem is gondoltam arra, hogy terhes lehetek, szépen teltek a napok. Aztán úgy döntöttem, hogy elmondom a szüleimnek a történteket, hogy már nem vagyok szűz, jobb ha tudják. Tudtam, hogy nem fognak örülni a dolognak, sőt, de ez még mindig jobb, mintha titkolóznék előttük. Anyukám rögtön azzal jött, hogy ezt jól elintéztem, terhes leszek. Nem érdekelte semmi, csak az volt maga előtt, hogy hiába védekeztünk, akkor is terhes leszek, és elrontottam az egész életemet. Még mindig nem gondoltam terhességre, szinte biztos voltam benne, hogy semmi esélye. Azért vártam, hogy megjöjjön a menstruációm, mert hát mégis csak az első szex volt, igényeltem a megerősítését a dolognak. Aztán lett a barna folyás, kezdtem megnyugodni, hogy huhh, mert általában így kezdődnek a piros betűs napjaim. Mondtam anyumnak is. Erre ő mondta, hogy ez lehet a beágyazódástól is. Na én erre elkezdtem félni. A tegnap éjjelemet különböző könyvek, illetve orvosi lapok tanulmányozásával töltöttem, ahol azt írták nagy általánosságban, hogy a beágyazódás az aktust követő 8-10 napon következik be( na mondom ez stimmel), és valóban járhat egy napos pecsételő vérzéssel/barna folyással. Azzal a gondolattal feküdtem le, hogy ha reggelre megjön a mensim, nincs gond, ha ma már erősebb a folyás, nyugodt lehetek. De nem. Ahogy írtam, szinte nem is volt semmi. Nagyon megijedtem. Átfutott az agyamon, hogy mi van ha terhes vagyok. Kétségbe estem. Az abortusz járt a fejemben egész délután, hogy nem tarthatom meg, mert akkor oda az egyetem, és szegény el sem férne sehol, bár a barátom azt mondta nem rég, hogy mindenben támogatna, ha egyszer mégis babánk lenne. Sírtam, zokogtam, hogy én képtelen lennék megölni valakit. Valakit, a saját magzatom. Utána néztem az abortusznak és minden hozzá kapcsolódó dolognak. Ez még szomorúbbá tett. Nem akarom elvenni az élet lehetőségét egy új kis élőlénytől. Olvastam, hogy egy 12 hetes magzat, akit még el lehet vetetni, már elérheti a 8cm-t és a 15 grammot. Már megvannak a hangszálai, a szemecskéi, sőt, az ujját is szopizhatja és már mocoroghat. Teljesen elöntött a kétségbeesés. Már imádkoztam, hogy adja az ég, hogy ne legyek terhes, hogy ne haljon meg egy ártatlan lélek. Könnyek közepette mentem zuhanyozni. Mikor az intim részemnél mosakodtam, figyelmes lettem némi vérre, majd még többre. Ezek szerint ebből tényleg mensi lesz. Nagy kő esett le a szívemről, bár még mindig félek egy kicsit. Ezzel csak azt szeretném mondani és rávilágítani mindenkinek, hogy a szex valóban nem játék. Egy baba élete múlik rajta. Én egy életre megtanultam ezt, és hogy ez milyen felelősséggel, lelki teherrel jár. Soha többet nem leszek még ennyire sem felelőtlen, mint most voltam szex közben. Egy pici lény élete nem játék. Bár velem ezek 2 hét leforgása alatt játszódtak le, sőt, szűken véve az elmúlt két napban, gyökeresen megváltoztatták a gondolkodásomat és a felfogásomat a szeretkezésről. Nem ellene irányulnak a gondolatok, csak rádöbbentenek, hogy mennyire óvatosnak kell lenni. Nem kívánom senkinek, hogy ezeket a pillanatokat átélje. Ez az írás már akkor megérte, ha legalább egy lány elolvassa és elgondolkozik azon, hogy az ő és párja kezében egy új élet sorsa van.