Rossz, elitélendő, ha egy jól működő kapcsolatban néha csináljuk magunknak? Kell hogy lelkiismeret-furdalásom legyen, s nem furi, hogy késztetést érzek, hogy aztán mindenképp elmondjam neki utána?

Van hogy pl. ő sajnos éjszakai műszakos, s nekem pont akkor lenne kedvem, s volt, hogy akkor csináltam magamnak. Tudom, hogy ő is szokta néha magának, illetve a gátlásokat levetkőzve (sok idő utaán) már egymás előtt is csináltuk egymásnak, melyet a párom kezdeményezett.

Bár nekem kis lelkiismeret-furdalásom szokott lenni utána: talán hogy elveszem magunktól azt az élményt, vagy hogy a háta mögött... vagy a gyerekkori túlzott vallásos neveltetésem.

Ő azt mondja, ne legyen lelkiismeret-furdalásom, s ez nem baj, s nem kell bejelentenem-bár erre én mindig ingert érzek.

Szerintetek, Ti is vagytok így? (lány vagyok)