Szörnyen szégyellem magam, amiért orgazmusom volt a barátom előtt. Mivel győzhetném le ezt a hülye érzést?

Végre valahára sikerült elérnem a csúcsot a barátommal. Sokat próbálkoztunk, mire összejött. De azóta szörnyen szégyellem magam. Már ott az ágyban bocsánatot kértem tőle az egészért. Bele sem merek gondolni, hogy milyen arcot vághattam közben, vagy milyen látványt nyújhattam, ahogy csapkodtam a kezemmel, meg nyögtem. Ő azt mondja, hogy gyönyörű voltam, és ne hülyüljek már, de számomra kényelmetlen ez az egész. Utána csak nézett engem, meg mosolygott a barátom, és hiába mondja hogy nem, de én rettegek attól, hogy nevetségesen néztem ki közben. Mondjuk nem sok mindenre emlékszem, csak emlék foszlányok vannak meg az elélvezésről: a csapkodás, meg, hogy nyögök, de ennyi. Kiesett egy kisebb időszak. És ami nagyon zavar, hogy le akartam állítani, amikor közel voltam, de nem tudtam, mert nem tudtam parancsolni magamnak. Sírva is fakadtam nem sokkal utána, hogy biztos azért mosolyog, mert most kinevet engem, erre ő elkezdett ölelgetni, meg próbált nyugtatgatni, de nem igazán sikerült neki. Olyan furcsa ez az egész. Szeretem őt, és ő is szeret engem, az nem is zavar, amikor ő elélvez, de én azóta nem is tudom magam elengedni rendesen, mert szó szerint félek attól, hogy megint orgazmusom lesz, és megint elvesztem a kontrollt.