Rossz ember vagyok attól, hogy szörnyen haragszok a szüleimre, amiért tönkretették a szexuális életem?

A problémám a következő. 19 éves vagyok és szűz. Fél éve randiztam életemben először, akkor csókolóztam először, de a srác elég hamar dobott is. Előtte sajnos nem volt lehetőségem sem ismerkedni, mert a szüleim nem engedtek sehova, mindig ellenőriztek. Discorol, bulikról, koncertekről, sötétben hazajárásról szó sem lehetett. Ezt a srácot is egy kiállításon ismertem meg, ahol ott voltak a szüleim is. A randikról is tudniuk kellett, állandóan kérdezgettek, hogyan halad az ügy.

Januárban összejöttem egy másik sráccal, ő totál nem olyan, akit el tudnának fogadni egyáltalán. Nagy nehezen hála az égnek elengedtek vele randizni, de állandóan cukkoltak, hogy felhívnak randi közben, meg legyen eszem, hogy mit csinálok. És amikor a fiúval voltam, állandóan azon járt az eszem, amit a szüleim mondtak.

Szexről otthon nem nagyon volt szó. Nem volt tabu, de állandóan azt hallottam, hogyha össze jövök majd egyszer egy fiúval, akkor húzzam sokáig az agyát, és sokáig ne legyen semmi, meg a szex nem is olyan jó dolog, csak a fiúknak kell annyira. Rajtakaptak önkielégítésen még kiskoromban, akkoris azt hallgattam, hogy ezt nem szabad, meg csúnya dolog.

A sráccal két hónapig találkozgattam. Ő szörnyen kívánt, én is, de dobtam, mert féltem, hogy csak arra kellek neki. Azóta is teper utánam. Én már nagyon szeretném, ha lenne köztünk valami, de akkora gát van bennem, hogy nem igaz. Nem merem megtenni, mert ha a szüleim fülébe jut valahogyan, engem megölnek. Hozzánk természetesen nem jöhet a fiú, ez ki van kötve. A szüleim háza nem lesz átjáróház. A srácnál sem aludhatok, mert a legutolsó vonattal haza kellene jönnöm, különben szintén világháború. A végén még kaját sem kapnék tőlük, ha úgy megharagudnak rám, vagy simán kizárnának. Már a srác is megunja ezt a huzavonát. Én nem is csodálom.

Jogos a dühöm a szüleim iránt? Hozzátenném, hogy van egy bátyám, és 28 évesen még szűz, soha nem fogta még lánynak sem a kezét. Nem gondolom, hogy véletlen lenne, hogy mindketten ilyen szerencsétlenek vagyunk párkapcsolatok terén. Merjek nagyot lépni és kijelenteni, hogy már pedig akkoris a barátomnál fogok aludni? Még úgy sem történne több pettingnél, mert én képtelen lennék rá. Vagy tűrjek és várjam meg, hogy elkerülök főiskolára, és ne is nyúzzam tovább ezt a srácot? Vagy mit tegyek?

Bármi tanácsot elfogadok! Nem tudom mit tegyek. Örlődök. Már szeretném megízlelni a testi szerelmet, mert vannak érzéseim, vágyaim, és szinte testileg fáj, hogy nem elégülhetek ki.