Mennyire volt más, mennyire nem volt más néger, japán, vietnámi lánnyal járni, szexelni?

Olaszországban találkoztam egy japán lánnyal, két hétig együtt jártuk az országot. Irtó csinos orvostanhallgató volt, de Londonban élt. Nagyon kíváncsi volt, és őrült mód tudott bulizni. Bár már jól beszéltem angolul, de az udvarlás/bókolás azért nem ment egyszerűen. Tudok pár dolgot a japán kultúráról, meg történelemről és ez bejött neki. Ő persze nem nagyon hallott rólunk. A szex iszonyat jó volt, mindent beleadott. ;) kétszer még voltam nála Londonban, oszt ennyi.

Két évig jártam egy arab-magyar félvér lánnyal is. Apja arab, anyja magyar, 13 éves koráig kint élt Marokkóban aztán Pestre költöztek. Tök európai jellegű nevelést kapott, nem jártak csadorban, nem volt napi 5 ima a szőnyegen, nem kellett engedély az apjától, hogy találkozhassunk, stb... Magyarul már perfekt volt, csak az zavart, hogy semmit nem tudott arról, mi volt itthon a nyolcvanas évek végén/kilencvenesek elején. Nem hallott a taxisblokádról, vagy hogy ki Rózsa Gyuri, hogy miért kult a Kispál, vagy a Tankcsapda. Amúgy minden oké volt. A lány különben borzasztó hiú volt, és sértődékeny, viszont nagyon tudott szeretni és ragaszkodni. A szexre leginkább a heves a jó jelző. Megharapott száj, lekarmolt hát, berzenkedő szomszédok, kitépett radiátorcső...

Nekem volt japán barátnőm, nagyon aranyos volt és szexi.

Szép és okos, kedves.

A szex jó volt vele, aranyos csaj. Minden jó volt vele. Kár, hogy nem tudom most mi van vele...