Volt már, hogy szex közben másra gondoltatok (pl. egy személyre) és ő hozott izgalomba, nem az akivel éppen együtt voltatok?

ma 15:30

Azért, mert Goethének gondja volt ezzel (egy emlékkép "megcsalása"), és elég jól írt erről, nem kell, hogy másnak is gondja legyen ebből. Sok "nagy ember"-nek voltak problémái, amik nem kisebbítik az érdemeiket. Csakhogy attól, ha valaki nagyot alkot az élet egy területén, még nem lesz mindig mindenben igaza.

Ráadásul ez merőben szubjektív dolog. Bárki bárhogy döntene ebben a helyzetben, mindenképpen igaza lenne, hiszen nincs más mérték, csak ő maga. Ha Goethének bűntudata volna ebben a szituációban, azt hagyjuk csak meg neki, és örüljünk, ha szép verset írt belőle.

Megjegyzem a romantikus költők nagy általánosságban mind boldogtalanok voltak, én azonban inkább lennék boldog, mint lennék nagy költő. Az állandó, folyamatos boldogtalanság túl nagy ár, és végül rá is nyomja a bélyegét a lelki és testi egészségünkre. Boldognak lenni egyszerűen jobb. Ha ennek az ára a romantika feladása a valósághoz közelebb álló érzékelés javára, én kész vagyok erre. Szerintem sokan pont azért maradnak boldogtalanok, mert nem adják fel a fejükben élő romantikus ideákat, amik lehetnek elvontan szépek, ámde nem túl hasznosak a való életben. Amikor Goethe azt mondta, "Szürke minden elmélet..." akkor nem csak a matematikára gondolhatott.

Miért ülteti el a társadalom a tagjai fejében ezeket az elméleteket, elvont hiedelmeket? Két oka is lehet, az egyik a megszokás. A másik az érdek...