Hogy fogadtassam el magammal, hogy meleg vagyok?

Pedig jobb, ha beletörődsz, mert ha nem, akkor elég depresszív lesz az életed. Nekem egy-két éve már sikerült megbékélnem a gondolattal, de komoly kapcsolatom még nekem sem volt, talán amiatt, mert kisvárosban lakom, itt nem igazán lehet fiúval ismerkedni. De ez remélem szeptembertől az egyetemen változni fog.

Nem tudok semmilyen frappáns ötletet mondani, hogy tudnád elfogadtatni magaddal, én egyszerűen belegondoltam, hogy ha küzdök ellene, azzal csak magamnak ártok. Még nem mondtam el senkinek, de ha egyszer rászánom magam, abban bízok, hogy akik eddig szerettek, azok nem lesznek emiatt más véleménnyel rólam.

18/F

Először is, meleg lány vagyok, de azért válaszolok, hátha segít valamit, ad ötletet.

Én 13-14 éves voltam, amikor kapizsgálni kezdtem, konkrétabban, hogy a barátságba már nem fér bele egy szenvedélyes-puha csók kívánsága, illetve, hogy beleszerettem a legjobb barátnőmbe. Ezzel együtt azt is éreztem, amikor ofőm felolvasta Szapphó életrajzát és néhány versét, hogy sokaknál valamiért ez egy idegesítő tény, nem tudnak elvonatkoztatni tőle - szóval vörös fejjel a padot bámulva, végighallgattam a fújogó osztálytársaimat. És amikor hazaértem, addig matattam a neten, hogy végül regisztráltam a (régi, akkor még normálisabb) pride.hu-ra, meg úgy általában, sok helyen fórumoztam (képzelheted, a magyar t.A.T.u. fan fórumban nem picsogó leánykák, hanem önmaguknak gyanús, önmagukat, melegségüket félig elfogadó lányok és FIÚK beszélgettek, úgy általában akármiről). Az volt a célom, hogy feltérképezzem, milyenek a kortársaim, vannak-e és hányan. (Kizártnak tartottam, hogy ne legyenek és elfogadtam, hogy mivel nem világít a homlokunk, mi sem tudjuk egymásról.)

Sokat beszélgettem sokféle emberrel, velem egykorúval, fiúkkal és lányokkal, hajtott a kíváncsiság, ki milyen jellem. Hát, elég vegyes volt a kép, de akad pár ember, akivel mind a mai napig nagyon jóban vagyok, találkozunk is olykor.

Ebből kiindulva, azt tudnám tanácsolni, hogy te is ismerkedj így, figyeld meg, ki miféle, hogyan fogja fel önmagát, definiálja-e, és ha igen, hogyan, ha nem, miért nem. Mik a céljai, elképzelései. Jót tesz, ha vegyes kép alakul ki benned erről a vegyes világról.

Ha budapesti egyetemista vagy, ajánlom a GBME nevű csoportot, ők kirándulásokat, mindenféle szabadidős programot (biliárd, kártya, piknik, filmvetítés, stb.) szerveznek LMBT hallgatóknak és oktatóknak. Ez is egy jó kiindulási alap lehet.

Szintúgy, ha budapesti vagy, egyszer próbáld ki a Vándor Mások egyik túráját. Ők egy meleg túrázókból, természetjárókból álló nagyon régi szerveződés. Tudsz barátkozni, megbeszélheted velük, mi a helyzet, kérhetsz tőlük segítséget is - de azért is jó, mert sokkal természetesebb közeg, mint leugrani egy buliba, és a hangzavarban, sötétben villódzó fényeket túlélve tapogatózni.. na érted.

Vagy beszélgethetsz a LÖK embereivel is, tanúsíthatom, hogy jófejek és tudnak ajánlgatni lehetőségeket, jobbakat ötletelnek fiútémában, mint én. :D [link]

Ha gondolod, megadhatom privát e-mailben az MSN-címemet, ha szoktad használni. Nem túl gyakran vagyok fent, ez-az elfoglaltság miatt, de ha mégis, kérdezz, beszélgethetünk bármiről.

19/L