Azt hiszem terhes vagyok. Hogy mondjam el a barátomnak?

Csak egyféleképpen mondhatod el, mégpedig úgy hogy elmondod neki.

Hogy utána mi lesz azt majd közösen eldöntitek.

Nagyon örültem soraidnak, egy valami miatt! Meg is mon-

dom: hogy nálad szóba sem jöhet az abortusz! Te nem le-

szel babagyilkos! A barátodnak pedig ne kertelj, bumm! és

tudja meg, hogy mi a helyzet! Ne engedd magad az AB-ra rá-

beszélni! A babák olyan szépek, aranyosak! Gondolj bele,

majd mikor mentek levegőzni és tolod őt a babakocsiban,

milyen jó, hogy nem vetetted el! A fiú pedig vállalja a felelősséget! Ha szeretkezni jó volt, akkor ebben a helyzetben se hagyjon faképnél, tessék férfi módjára

viselkedni!

Ha nálam 24 évesen minden körülmény meg lenne teremtve a babának, akkor igazság szerint a barátom reakcióját letojnám. Jó, meg van értve, hogy félsz a magánytól, na de gondolj bele, a barátod is már benne van a babázós korban szerintem.

Ülj le vele, és mondd el neki!

Nekem nincsen gyermekem, sajnos. Ezért kapva-kapnék egy

olyan fiatalasszonyon, akinek van egy drága kis helyes

gyermeke! Figyelj! Ha a barátod emiatt dob, itt ígérem,

hogy azonnal feleségül veszlek, a gyereket adoptálom, de azt a fiút még a gyerek vagy a Te közeledben sem akarom

látni az életben soha! Nem tudom, mi van velem, hogy

ilyeneket írok, de istenuccse megteszem! Majd együtt fel-

neveljük a gyereket, nem fog hiányt szenvedni semmiben!

Komolyan gondolom, amit leírtam! Ne feledd! Ha úgy alakul,

keress meg!