Merevedési zavaraim vannak, nem nagyon akar elmúlni. Fogok még kelleni így bárkinek is?

Nem hiszem, hogy önző vagyok. Kitartottam mellette mindenben, de képtelen a szexre, felcsatolható neki megalázó, viagrát nem akar, mire várjak? Fiatal vagyok, előttem az élet, szükségem van egy egészséges kapcsolatra, mert ez így csak barátság. Szépen hangzik a nem a szex a lényeg duma, de igenis nagyon fontos. Jobb lenne ha megcsalnám? Nem hinném... Hidd el, nagyon sajnálom , és szeretem, de nem hinném hogy miatta a saját életemet is tönkre kellene tennem. Minden nap többször fürdök és borotválkozok mielőtt jön, mindent megteszek, csak hogy kívánjon, de nem megy, és ezt nem bírom tovább. Nem teszem magam tönkre. És akkor legyen egoista... nem érdekel.

* legyek

Nem csak erről van szó. Tényleg ne bántásnak vedd, de ez egy betegség, ami az életszínvonalad rontja, és senkitől nem várhatod el, hogy sajnálatból melletted maradjon. Ha szüksége van a szexre, bele fog őrülni, hogy nem megy. Látom magamon... Nem tudok koncentrálni, sírásrohamok törnek rám, stb. Majd ha a férjemnek 50 évesen ilyen gondja lesz, azt mondom, hogy rendben, mellette maradok, mert házasok vagyunk, és kiéltem már magam. De így, ennyi idősen, nem gondolom hogy le kellene mondanom bárki kedvéért a szexről egy életre. Nagyon szeretem, hidd el, és nem tudom hogy fogom kibírni a szakítást, de ez a szexképtelenség rátelepedett a kapcsolatunkra, és fojtogatja. Nem leszünk boldogok együtt, akármennyire szeretjük egymást.

Szerintem senkije nem lesz hosszú távon, mert mellette még korai magömléssel is küzd (1-2perc egy menet, ha netán összejön) . Borzasztóan sajnálom. Ő még reménykedik hogy valaha jobb lesz, plusz próbálja másban örömét lelni. De ez így azért elég szörnyű :(