Van még valaki aki megutálta az ellenkező nemet, miután kiderült, hogy a kiszemeltje meleg?

Auch ez azért fájt. Ő nem csak egy ember akivel össze akarok jönni és, ha ő nem akar akkor csá neki, nem azért a legjobb barátom mert valamikor megtetszett és valahogy jól kijöttünk és emiatt annak tartom. Nekem nem szokott tetszeni senki elsőre, sőt elég sokáig nem, mert demiszexuális vagyok és ebből jöttem rá, mert előtte nem tetszett senki. Igen is van olyan, hogy hirtelen rájössz, hogy szerelmes vagy a legjobb barátodba. És ugyan úgy viselkedek vele, mint azelőtt, hogy megtetszett.

Másik, hogy ő fontos nekem. Nem tudom csak úgy megszakítani vele a kapcsolatot, mert: 1 a gyerekkori legjobb barátom is ezt tette és fájt, 2 magányos lennék, nem olyan könnyű csak úgy találni valakit, aki ennyira megért. Hogy szakítsam meg az kapcsolatot valakivel, aki a napi rutinom része?

Hát nem is kértem tanácsot, ha újra elolvasod, amit írtam, csak keresek embereket, akik megértik ezt a helyzetet. Ez ahogy látom nem te vagy. Amúgy volt időm felkészíteni erre magam, mert kicsit selytettem előtte is, aztán elmondta és akkor mégjobban szenvedtem, de már kiszenvedtem magam, és megtanultam örülni annak, hogy legalább velem van a legtöbbet, csak néha eszembe jut, hogy vajon meddig. Mindegy, inkább nem foglalkozok a jövővel, a lényeg, hogy most jól vagyok és BOLDOG.

És mint írtam, nem igazán utálatot érzek, csak csalódottságot, de ez mindegy is, mert úgyis antiszociális vagyok és ahol tanulok csak lányok vannak, így nem olyan nagyon érint a dolog.