Miért lehet az, hogy izgat a erőszakos, már-már brutális pornó és hentai, de miután túlvagyok rajta, többnyire pánikrohamom van tőle? 18L

Az alárendelt/kiszolgáltatott féllel azonosulok, ha csak fantáziálok akkor is ilyenbe képzelem bele magam. Hentaiból a lolicon tartalmak is beletartoznak azokba amiket nézek, a szexuális fantáziáimban magamat is hasonló korúként látom.

Egyébként több jel mutat arra, hogy kiskoromban szexuális abúzus áldozata voltam, de viszonylag kevés emlékszerű dolog van, valamint kicsit furának tartanám, hogy utána pont ilyet néznék, bár ki tudja, lehet pont azért.

Ez egy olyan dolog amit egyszerűen képtelen vagyok megosztani a pszichológusommal, pedig amúgy kifejezetten jól megy az, hogy még azokat a dolgokat amiket szégyellek azokat is elmondjam.

Kérlek, hagyjuk, hogy kamu vagy ilyenek. Tudom elég beteg ez, de abszolút az igazságot írom. Tényleg lány vagyok, tényleg nézek ilyeneket, tényleg nagyon rosszul viselem utána, de nagyon szégyellem, ezért itt próbálok valamiféle segítséget keresni, mert tudom, hogy ez nem normális.

Kétlem, hogy fontos infó lenne ehhez, de szociális fóbiám van és autista vagyok. (Mindkettő diagnosztizált.)

(Nem tudom, hogy ez most szexualitás vagy mentális egészség kategória, mivel azért mégiscsak 18+ én a szexualitásba tettem, de persze lehet, hogy átkerül majd.)