Komolyat akar vagy ez ennyi?

Külföldön élek, de alig beszélek németül. Munkám során elengedő amit tudok de persze fejlődni kell. Angolul jobban megy a társalgás, viszont az sem tökéletes.

Elkezdtem társkeresőzni itt Németországban még áprilisban találtam a bumbleon egy hasonló érdeklődésű pasit mint én. Művészlélek, sportos, hasonló hobbik stb. A kedvemért csinált egy Facebook profilt, mert se instát se WhatsAppot nem használok...de így tudunk messengeren kommunikálni. Majd nem fél évig halasztgattam a találkozót, egyrészt rengeteg minden történt... másrészt alább hagyott a kedvem. De azért mindig írt, keresett, néha reagáltam rá.

Aztán elkezdtem panaszkodni neki a stresszes napomról és feldobta a randi ötletet hogy menjek el vele fürdőzni, szaunázni. Imádom az ilyet, szóval kaptam a dolgon. Eljött értem autóval, az utat végigbeszéltük (engem is meglepett milyen összhang volt, annak ellenére hogy mindketten angolul igyekeztünk helytállni). A termálban hamar összemelegedtünk, vitt a karjaiban a vízben, megmasszírozott, összebújtunk. De semmi más. Elmentünk még aznap este pizzázni, mert nem akartam hozzá felmenni vacsorázni. Azt mondta megérti, első randi és hogy ő is romantikus kapcsolatot keres inkább. Hazafelé fogtuk egymás kezét az autóban, közös zenéket hallgattunk. Majd egy arcrapuszival búcsúztunk.

Utána én megbetegedtem, de mindennap írt nekem. A saját napjáról beszámolt, fotókkal együtt. Érdeklődött az enyémről. Azt mondta látni akar, de nem sietett...megvárja amíg jobban leszek. 2 hétre rá, újra randiztunk. Egy olasz étterembe vitt el. Nagyon csodás volt minden, kicsit kínoskodtam mert annyira nem jöttek a szavak mint az első randin. De volt romantika, kézfogás...megetettem a kajával, mert nem tudtam akkora adagot megenni stb.

Aztán felhívott magához. Filmezni. Hozzátette hogy ez nem azt jelenti hogy szex is kell legyen...de amint elindult a film és egymáshoz értünk hát bizony a kémia nem igazán hagyott nyugtot. Izgatott engem, aztán végül szeretkeztünk. A kedvenc jazz zenémet tette be aláfestésnek. Simogatta az arcom közben és végig arra figyelt, nekem jó legyen. Ő el sem élvezett. Azt mondta elfáradt, de reméli nekem örömet okozott. Együtt aludtunk és hátulról átkarolt szorosan.

Reggel csinált nekem kávét, reggelit. De kicsit csendesek voltunk. Meghívtam egy kiállításra, mert mindent ő fizetett eddig. Gondoltam ezt én állom. Eljött velem, hálálkodott hogy kedves amiért meghívtam. Aztán utána ragaszkodott ahhoz hogy sétáljunk, néha-néha egymáshoz szóltunk... viszont nem volt olyan természetes nekem a kommunikáció mint az elsőn. Nehéz volt idegen nyelven kifejezni magam. Ő azért igyekezett viccelődni, mesélni. Elkisert az állomásig, de a villamoson végig fogta a kezem...az állomáson pedig összebújva, beszélgetve várakoztunk.

Ajándékba vittem neki bort, de nem bontottuk meg. Búcsúzáskor azt mondta, azt muszáj együtt meginnunk. Amint hazaértünk, üzentünk egymásnak. Ő azt hogy kedves voltam amiért meghívtam a kiállításra, én meg hogy ne haragudjon ha nem voltam most olyan beszédes...azt válaszolta teljesen normális, ő sem volt a toppon. Azóta szintén minden este ír, munka után hogy milyen napom volt...neki milyen volt. Aztán jó éjt kíván.

Még nem említette a következő találkozót. De mielőtt ágyba bújtunk, elszólta magát... miszerint kezdte feladni, hogy valaha is felmegyek hozzá. Másik furcsa dolog, hogy két fürdője van a lakásban...és amit ő női fürdőnek hívott, azt ajánlgatta nekem. Ott ugyan minden új és tiszta volt. De hagyott ott nekem bontatlan sminklemosót, hajszárítót, női sampont stb. Gondolkodtam rajta hogy ez most figyelmes, hiszen még ajánlgatta is nekem...vagy pedig gyakran van női vendége.

A társkeresőről letörölte magát. Nekem meg naponta küld egy két smileyt, megkérdezi milyen napom volt, elmeséli az övét. Néha megkérdezi mi a tervem a hétvégére, de már nem javasol találkozót...