Normális ha a srácokkal való szex elveszi a motivációm a csajozástól?

9#-es válaszoló vagyok. Figyelj, én megértem, hogy ez baromi nehéz lehet. Valóban igaz, hogy nőként ezt nem értehetem meg (valójában féleig mégis..) és sokadik sikertelen próbálkozásra az ember ki tud égni. Valójában fogalmam sincs a hetero fellálás milyenségéről ismerkedés terén. Szóval ilyen értelemben tényleg a lila köd jellemez. Azonban a nőként nőt már próbáltam felszedni (igen, nem vagyok hetero) és ezt az oldalt áttudom érezni, mikor az embernek tenni kell azért, hogy egy nő figyelmét felkeltse. Persze ennyire nem kiélezett, mint a heteróknál, hogy minden kezdeményező lépés a férfira hárul. Talán valahogy ez kiábrándító számomra, hogy ilyen kétpólusú és szélsőséges lehet emiatt az ismerkedés. Nem mint két emberi lény, hanem mint férfi és nő néz szembe egymással. Sokkal nagyobb szakadékot érzek. Amit a felek szerintem maguknak is ásnak, azzal hogy egymásra más univerzumként gondolnak. Én valahogy nindig úgy képzeltem el egy fiúval való ismerkedést (mert hogy fiúkkal is próbálkoztam már) hogy kölcsönös az "udvarlás", a kezdeményezés. Vagy mint elsősorban embert ismerjük meg egymásban és sz.*rjuk le ezt a játszmázást. De végeredményben ilyen fiúval nem hozott még össze a sors. Valahogy mindig átfordult az egész szerepjátszásba. Annyi sztereotip sz.*rságot összeolvasok itt gyakorin néha, hogy én meg ebbe csömörlök bele. Na mindegy. Nem akartam a te tapasztalataid megkérdőjelezni, csak kikívánkozott belőlem ez a komment. Biztosan nehéz férfiként nőket felszedni. Ezt nem is érezhetem át teljesen, de eltudom képzelni.

A melegeknél is a génekről szól ez nagyrészt. A gyerekkori beidegződések meg minden embernél szerepet kell, hogy játszanak, akár hetero, akár meleg. Szóval ez több összetevős minden esetben, hogy hogyan és kikhez vonzódunk. Lehet egyébként, hogy pont azért nem tudok beleilleszkedni ebbe a szerepfelállásba, amiről itt szó volt, mert máshogyan vagyok bekötve genetikailag, ha már erről az oldalról közelítjük meg. A nők amúgy is mindig jobban érdekeltek. Amúgy értem mit mondasz és nem tagadom, hogy ennek nagy a valóság alapja, amit írsz. Az ösztön részünket sem tagadhatjuk meg, de azért az meg túl egyszerű nézet, hogy mindent a genetikára, a fajfenntartásra feszítünk fel és ebben határozzunk meg nagyrészt a másik nemhez való viszonyunkat. Meg úgy általában a szerelmet. Szerintem ennek van egy "spirituálisabb" oldala is emellett, ha már emberek vagyunk. Persze te ezt máshogy látod, nem is meggyőzni szeretnélek a nézeteimről. Én ezek szerint így vagyok bekötve, ahogy vagyok, más meg máshogy. Csak mindig lehűlök, amikor ennyi sztereotípia jön velem szembe és sosem értem, hogy az emberek nagy része miért nem képes több oldalról is megvizsgálni ezt az egész férfi/nő/szerelem/ismerkedés misztériát és miért dobálják egymást sárral, egymást hibáztatva, miért tipizál mindenki mindenkit.

Ne foglalkozz velük. Igazad van. Könnyebb találni pasit, mint csajt, mert még a "könnyen kapható" csajok is macerásak tudnak lenni sajna

Én jelenleg nővel élek tartós kapcsolatban, de maximálisan megértelek. Ha nincsen kilátásban semmi komolyabb, sokkal egyszerűbb pasikkal ismerkedni. A sérülés/csalódás esélye is minimális,ha a játékszabályokat előre tisztázzátok, egy alkalmiért pedig minek dolgoznál.