Miért van az, hogy egyik pillanatra arra vágyom, barátnőm legyen, a másikban pedig legszívesebben a férfiakra gondolok? 23F

Sajnos ez a dolog nem hagy nyugodni, olyan 16 éves korom óta. Arról van szó, hogy nagyon szeretem a lányokat, boldog vagyok, hogy volt már barátnőm, ennek ellenére, gyakran ugyanúgy vágyom férfiak közelségére is.

Erről a dologról már régen, olyan 4 éve is beszélgettem a családommal, apa és anya nagyon jól fogadta, tökéletesen megértették és elfogadták a dolgot, fontos vagyok nekik, szeretnek, támogatnak. Lényegében igen erőteljesen gyanították a dolgot, tehát már előre tudták. Sohasem bántottak engem, szeretnek ugyanúgy és támogatnak.

Pszicholgussal is beszélgettem, ő azt mondta, nincsen semmi gond azzal, hogy vannak biszexuális gondolataim, legyek őszinte a szüleimmel, beszélgessek velük, barátkozzak homoszexuális és biszexuális emberekkel. Ez bizony meg is történt, vannak ilyen ismerőseim és barátaim, akikkel nagyon jókat tudok beszélgetni.

Viszont azt el kell mondanom, hogy csak a pszichológusom, apa és anya tudja, hogy érdekelnek a srácok is, mindenki másnak azt mondom, hogy csakis a lányokat szeretem. Ennek oka az, hogy (1) még én sem tudom 100 százalék biztosan, hogy valóban érdekelnek-e a srácok (2) félek attól, hogy bántani fognak engem a biszexualitásom miatt (3) ha egyszer kitudódik a dolog, onnan már soha többé nincsen visszaút.

Bár azt gyanítom, illetve látom, sokan érzik rajtam, hogy szeretem a srácokat, egyszerűen érzik, látják a dolgot, hiába igyekszem titkolni. BORZALMAS ÉRZÉS, hogy ennyire vívódok a dologgal! Már 2 éve annak, hogy nincs barátnőm, ezen idő alatt simán összejöhettem volna, vagy legalább udvarolhattam volna srácnak, de félek.

Mondjuk úgy, hogy most "Megakadt a dolog." nálam, nincs előrelépés. Apu és anya tudja, megértik, elfogadják, szeretnek engem, már én is kezdem lassan elfogadni, vannak biszexuális és homoszexuális barátaim, de a következő lépés, hogy udvarlok egy srácnak, egyszerűen nem megy nekem. Márpedig megvisel a magány, a romantika hiánya, főleg, hogy MOST vagyok fiatal, örökké nem leszek az. Boldognak kellene lennem egy srác mellett!

És mégis! Gyakran inkább arra vágyom, újra barátnőm legyen, mint volt a múltban, egyik pillanatban a hölgyek gyengédségére vágyom, a másikban pedig egy srácra. Nem értem ezt és FÁJ!

Mitévő legyek? Össze vagyok zavarodva, nehéz átélnem mindenzt, nem jó érzés egyedül és boldog szeretnék lenni egy kapcsolatban.