Miért izgat ennyire a sperma lenyelése?

Mert sperma fétised van!

Ennyi

A gyerekkor alapozza meg a felnőtt kor pszichéjét. AZONBAN, a legtöbb gyermek tudatában, ahogy cseperedik, növekszik, egyúttal a társadalmi és családi pszichés hatások uralják el, és okoznak elfojtásokat.

Azon kevesebbek, akik kevésbé fojtják el magukban pl az anyamell emlékét a belőle spriccelő édes tejcivel, azok vágyni fognak faszt szopni, akár hetero nő, akár leszbikus / biszex nő, akár bi-/meleg férfi. Ha az ondó állaga nem zavaró a faszt szopni szerető felnőtt számára, akkor akár a lenyelés is vonzó lehet számára, tudatalatti hatásként a csecsemőkori szokása okán mint egyik elsődleges oki tényező. Ez egyfajta analógia, tudat alatt.

Más szóval asszociál a felnőtt, a saját csecsemőkorára, tudatalatt. Amit a többség sajnos elfojt magában, kevesebben pedig kiélik. Értelemszerűen nők számára a társadalom a férfi orális kielégítését elfogadhatóbbnak tartja, minthogy férfi szopjon le egy másik férfit, ergo a férfiak között jóval gyakoribb a fasszopás iránti vágy elfojtása, holott a fiúcsecsemők is szoptatva voltak anyjuk által, azaz a vonatkozó tudatalatti hatás mind nők, mind férfiak átlagánál nagyjából egyforma.

Sigmud Freud elméletei egy része bár vitathatóak, mégis sok igazság van a legtöbbjében. Freud szerint a nem megfelelően szoptatott csecsemő idővel, kisgyermekkorában, tini- és felnőtt korában úgynevezett orális lelki fixációban szenved, ami egy állapot, és az orális tevékenységek túlzott, vagy épp nagyon is visszafogott mivolta által kompenzálja az egyikori, nem kielégítő csecsemőkori szopást.

A körülmények és számos tényező, az illető saját véleménye stb befolyásolja, hogy milyen téren kompenzálja orális vágyait. Freud orális lelki fixációnak tartja a dohányzást, a bulímiát és az anorexiát is, mert ezek hangsúlyposan orálisan szélsőéges tevékenységek, számos ilyen tevékenység egészségtelen.

Freud a nem kielégítő csecsemőkori szopás alatt bármelyik végletet értette, pl ha túlerőltette az anya ("Úristen, ez a baba nem fog hízni, alig szopik, muszáj folyton az emlőt a szájába dugjam, legalább egy kicsit szopizzál, édesem már.... jaj..."), vagy a túl kevés szoptatás, illetőleg a szoptatás -a modern társadalomra oly gyakran jellemzően- túl korai abbahagyása, jellemzően 6-12 hó kor között már. Utóbbi esetén a hiányérzet nagy eséllyel tartóssá válik, előbbi esetén meg vagy a szájas tevékenységektől való tartózkodás, esetleg undor válik jellemzővé a későbbi években (tinikorban, felnőtt korban), vagy a túlzott erőltetés hatására egyfajta tudatalatti mazochista vágy alakulhat ki, pl orálisan (pl vágyik arra, hogy erőszakosan szájba dugják).

Következésképp a többség egy része azért MELLŐZI az orális élvezeteket, mert harmónikusan szoptatta az édesanyja egykoron, másik része a többségnek meg azért MELLŐZI túlzott orális tevékenységet, mertegyes más tényezők, főként a társadalmi-, és/vagy szülői hatások elfojtották benne, pl tilalmak által, megszégyenítés eshetőségétől való félelme által.

Én is nagyon szeretem nyelni. Nekem ízlik is.😋 Az okát én sem tudom.

F