Mit gondoltok? Ő is érezhet valamit irántam?

Tényleg csak a beszélgetésen múlik. A viszont dícsérettől.

Barátkozz vele, ésne mondj ellenkező értelmű válaszokat a kérdéseire, csak olyanokat, amiket érzel!

ha Te megnyílsz előtte, ő is meg fog!

"Azért azokról nem szeretnék beszélni vele. Nekem kellemetlen lenne erről dumálni, akkor neki?"

Nem szeretnél szexről beszélgetni vele? Ezt nem értem. Én a rendszerváltáskor voltam kamasz, eléggé prűd volt akkoriban még Magyarország, pornó szitne be se jött az országba még, ENNEK ELLENÉRE maszturbálásról én, az egykor szégyenlős kamasz fiú beszélgettem egy hasonkorú haverommal.

A mai világban meg a pornó a csapból is folyik, csajokról simán beszélgethetsz vele romantikusan is, meg szexuális értelemben is.

Eközben próbálod óvatosan kiszűrni (pl poénok, irónia segítségével), hogy az azonos neműek is érdeklik-e őt, vagy netán csak azok, vagy pedig hetero-e. A homofóbia is szóba kerülhet esetleg, hogy ő homofób-e, vagy nem.

A mai fiatal HETERO srácok zöme (is) együtt veri pornóra, viszont a mi kamaszkorunkban meg még pornót se láttunk, újságból is csak a 90es évek elejétől.

Akkor mi a probléma, hogy elkezdtek a hetero szexualitásról beszélgetni, esetleg pornót is nézni együtt? Onnantól adja magát a többi dolog. Ma már viszonylag könnyű dolog osztálytársról, haverről kideríteni az orientációját, ha kijön vele a vele egykorú.

Azt sem értem, kérdező, a visszadícséréstől miért ódzkodsz. Mit kockáztatnál evvel mégis? Ha ő heteroként dícsér téged, akkor téged sem fog félreérteni, ha visszadícséred, és akkor nem buksz le egy hetero előtt. Ha meg biszex/meleg hajlamú a srác, akkor meg annál jobb ha visszadícséred, mert akkor van sanszod h kiderül, veszi-e a lapot.

"Mert ugye megint én vagyok az a fél, aki többet ére"

Akkor nem értetteleke féle, ugye kérdező? Te meleg/biszex srác vagy. Hátha ő is az. Sőt, sok kamasz még elnyomja magában a homoromantikus, homoszexuális érzelmeit, vágyait, hát próbáld előhozni belőle fokozatosan, tapintatosan. Útközben úgyis kiderül, hoyg kőhetero-e, akkor legfeljebb a haverkodás marad.

Mi a véleményem? Az, hogy általában cselekedni kell, amikor a másik emberrel szeretnél valamit. Pusztán elmondani, mit érzel, nem elég, minimum párbeszéd kell: figyeld őt, ahogy beszél, hallgasd meg, amit mond, de úgy, hogy olvass a sorok között, és beszéldtesd azáltal hogy visszakérdezel arra, amit mondott, csak ne erőltetetten.

DE LEGINKÁBB cselekedj: intivtáld közös programokra -ezt sem erőltetve, csak felajánlva és a nonverbális jelekre -ami nem szóbeli, hanem hangsúly, hanglejtés, mimika stb- is ügyelj, mind a magadéra, mind az övére-, és próbálj nem beleragadni érzelmekbe.

Tudom, alapvetően mi a helyzet veled, mert én is ilyen voltam fiatalabb koromban. De nem szabad beleélni magunkat érzelmekbe. Elfojtani se tanácsos, mert annál jobban feszít. Szemléld az érzelmeidet, na meg cselekedj aszerint. Tehát ne ragadj le a beszédnél, hanem elsősorban cselekedj aszerint, ahogy érzel, az eszeddel pedig szabd meg az értelmes kereteit a cselekvésednek.