Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Volt már veletek olyan, hogy változik folyamatosan a szexualitásotok?
Nemtudom ez e a legjobb kategoria ennek, de hátha. 22/F
Lényegében sokszor azt érzem, hogy megőrűlők. Magamat melegnek vallom és voltam már fiúval is amikor kicsit meg is ijedtem elöször mit is csinálok, de a szex teljesen bejött és vágyom is rá, lánnyal viszont sose voltam.
Van amikor azt érzem, hogy csak a fiúk jönnek be és a lányok iránt közömbösek az érzéseim, de előfordul valami interakció, mondjuk meglátom egy filmben vagy játékban vagy a valoságban egy lányt és napokig szenvedést érzek, mintha ide oda pattogna kihez vonzodok, de nem ugy hogy most ehhez jobba nahhoz kevésbé, hanem van hogy el se tudom képzelni magam lánnyal, máskor meg azt érzem akkora baromságot csinálnék, ha egy fiúval kötném össze az életem végül.
Nem olyan régen kaptam egy lánytol puszit az arcomra és 3 napíg szenvedtem hogy most nekem melyik nem is tetszik meg ilyesmi utána meg kökeményen sak a férfiak. De az alatt meg ugy kis undort is lehet éreztem fiúval valo együttlét iránt.
És attól félek, hogy ha választanám az egyik nemet(még nem vagyok együtt senkivel) csak ugy elöjönne megint az a bizonytalanság és nemtudnék a személyre normálisan tekinteni, és megszünne a vonzodás egy időre a párom neme iránt, és ettöl félek, hogy nem tudom mit érzek teljesen.
Pedig fiukkal is jövök ki jobban és bennem is az van, hogy fiút szeretnék magam mellé és hogy biztos velük lennék boldog. Inkább vonz az hogy odabujjak valakihez és ugy átkaroljon mint egy férfi egy lányt mintsem hogy én egy lányt, és teljesen idegennek érzem magam ebben is. Önbizalmam sincs annyi, hogy én betöltsek egy férfi szerepet egy ehtero kapcsolatban. NEmis érzek annyi késztetést hogy elmenjek egy lánnyal randizni, míg egy fiúnál még énis meglepödtem magamon hogy hogy volt bátorságom, és csak annyit tudok erre mondani, hogy csak mert akartam és vágytam a srácra és nemérzem hogy ez a vágy meglenen egy csaj után, mégis néha elfog, hogy dejó lenne egy lánnyal.
EZ az érzés mint egy gumilabda ugy ugrál nálam a két irányba néha és megőrűlők töle.
Ha a lányok is érdekelnek, miért nem ismerkedsz velük?
Aztán majd kiderül, hogy mi a helyzet.
Ja, egy dolog: a hűség elvárt mindenhol. Gondolom, ezt nem kell külön mondani, miért.
Megértelek, teljes mértékben. Hasonló helyzetben vagyok annyi különbséggel hogy én 31 leszek. Csak tavaly kezdtem ismerkedni, és eddig csak pasikkal voltam együtt szexuálisan, nőkkel nem is próbáltam és nem is igazán tudom hogy tudnék e. Van hogy elfog a kiváncsiság hogy milyen volna növel együtt lenni, de ez a ritkábbik eset. A legtöbbször meleg pornót nézek, az izgat fel igazán, a nöi testet szépbek találom de ritkán indit be, ha egyáltalán beindít.
De nem tudom kijelenteni, hogy 100%ig csak a férfiak érdekelnek.
Valahol az is visszariaszt hogy nönél kezdeményezzek, hogy mivel még nem voltam egyel se, nagyon amatör lennék. Pasival könnyebb volt kezdeni mert hát mégis csak az van neki is mint nekem, tudok bánni vele, de egy nőnél gondban lennék 😅 Plusz valahol meg lehet érteni hogy pasival nem voltam még korábban mert hát tudjuk milyen melegnek lenni. Titkolozás, bizalom, stb.
Szóval nem tudom, szeretnék egyszer egy növel is kipróbálni, de nehéz volna ugy találni valakit akivel ezt megtehetem hogy közben nem nézne rám furán hogy ennyi idösen nem voltam még nővel.
Alapvetöen biszexnek vallom magam, mert megfordul a fejemben hogy növel legyek. De én sem vagyok olyan aki fel tudná magára ölteni azt a férfias, családfő szerepet. Nem vagyok nöies egyáltalán de az önbizalomhiány, a szorongás az hazavág rendesen. Nem kezelem jol a konfliktusokat sem és ugy érzem hiába várná az asszony hogy én legyek aki megvédi, aki a nadrágot hordja, nekem nem menne. Franc se tudja lehet egy pszichologus helyre tudna tenni minket. Én már gondoltam rá hogy felkeresek egyet. Ha esetleg beszélgetni szeretnél egy hasonlo cipöben járó sráccal, akkor írj nyugodtan.
3# Nem érzek annyi motivációt velük ahhoz magamban, hogy a félelmet ami bennem van úgy megérje küzdeni érte, mint egy fiúval történő randihoz. Bocsi, ha szarul fogalmazok.
Persze, a hűség az nálam alap fogalom. Nyilván, ha összejövök valakivel és ilyen érzés elfogna beszélnék vele a párommal, hogy mi legyen. Lehet csak kevésbé bújnék hozzá pár napíg, de lehet hogy a tudtával együtt lennék másik nemmel kicsit, akár hármasban is, de mindenképp ezt vele megbeszélve, a megcsalás szóba se jöhet.
4# Köszönöm, hogy leírtad amiket te érzel. Szerintem teljesen hasonlót érzünk, szóval valszeg találtam egy társat ebben a dologban. Én se érzem semennyire, hogy az a férfias apa tudnék lenni egy nő meleltt mégha ott is van, hogy nyilván egyenlőség, ez akkorse olyan. Átérzem amit te érzel, nagyon is, nekem is ez a bajom. AMugy én is azt érzem, hogy nemis tudnék egy nőhőz, hogy állni, a barátaim is mondják, hogy ugyanugy kezeljem őket, mint a fiúkat, de ez valahogy akkorse megy, valahogy pasizás is jobban megy. :D
Pszichologus meg nekem is jár a fejemben, lehet az kéne, csak félek hogy kinevet vagy hogy ez semmilyen probléma szeritne, másnak is meséltem errö laz érzésről, de egyszerűen nem ért meg senki.
Amugy nemsokára írok, szívesen beszélgetnék veled erről, meg ugy alapból is :D
Ha félsz tőlük, akkor elsőre még ne randizz, csak ismerkedj.
Menj el valami olyan helyre, ahol sokan vannak, és lehet beszélgetni.
Pszichológus nem nevet ki, neki ez a munkája.
Ha pedig nem tud segíteni, azt megmondja neked, és esetleg ajánl másikat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!