Annyira rosszul erzem magam így h tudnám el mondani bárkinek is ?

Nem kell mindenkinek elmondani. Csak akivel vagy olyan közeli viszonyban.

Sajnos manapság divet lett világgá kürtölni midnent, ami a magánélet része. Nem, nem csak akkor, ha valaki bi, vagy meleg. Az, hogy kinek milyenek a szexuális preferenciái, az csak rá, meg a partnerére, esetleg a legközelebbi barátaira tartozik. Elképesztően idétlen szokásnak tartom, hogy bizonyos "baráti" körökben divat ezt kibeszélni, holott sokszor még barátságnak sem tudnám nevezni az ottani kapcsoaltokat. Egy mélyebb, őszinte beszégletést nem lehet végrehajtani, de azt beszéljük ki, hogy ki kivel, hogyan dugna? Eléggé fordított dolog ez...

Én se kötöttem soha mások orrára, hogy épp mi izgat fel, vagy mi nem. Se osztálytársnak, se iskolai, egyetemi felszínes havernak, se munkatársnak. Akivel olyan közeli viszonyba kerültem, hogy tényleg megbíztunk egymásban, és volt egy értelmes, ép értékrendje (nem az az unintelligens, 60-as IQ-t emuláló rinyagép, akinek elképzelhetetlen, hogy valaki másképp érez, mint ő), annak ha úgy adódott, elmondtam. De ennyi. Mi köze másoknak hozzá? Hát semmi.

Tudod, van, aki nem alkalmas arra, hogy bármi bizalmas információt elmondj neki. De ezen nem kell aggódnod. :) A legintimebb dologról van szó, természetes, hogy nem mondod el boldog-boldogtalannak.

Rossz lépés volt.Egy barát sem megbízható ezekben a kérdésekben.Ha nagyon nem tetszik neki,elmondhatja mindenkinek és a barátságotoknak is vége

lehet.Ezeket a dolgokat nem minden ember érti meg sajnos.