Biszex vagyok? Csak akkor tudhatom biztosan h bi vagyok ha le fekszem egy fiúval és egy lánnyal is?

Kb 14 évesen jutott először eszembe, hogy talán az vagyok,akkor nem ismertem senkit aki az lett volna, vagy meleg, lezbi vagy bármi más. Nem is törődtem vele 16 eves koromig. 15 éves koromtól olvasok rendszeresen(kb 2 hetente 1 konyv, de van h tobbet) erotikus regényt, észre vettem h szinte csak a noket képzelem el meztelenül. A pornoban is inkább a nőt figyelem, általában leszbi pornót, meleg pornót a fenék kihagyasaval, férfi női pornót nézek. Úgy tudom hogy a hetero nők közül is sokan inkább a nőt nézik, mert az erotikusabb. Még sosem voltam se fiúval, se lánnyal, de már mindkét nemmel csókolóztam,mindkettőt szinte ugyanannyira élvezem,h melyik volt a jobb azt inkább az érzelmek és a körülmény határozta meg. Általában nem tetszik első ránézésre egy fiú sem, mármint szemtől szembe, színészek vagy instan lévő fotók alapján igen, ott egyből kiszurom a helyes pasikat, de a közelemben lévő fiúk(ismerősök, barátok, utcán elsetal melettem egy idegen) jó esetben csak átlagosnak láttom őket. A lányokat pedig egyből észre veszem.

Mostanában elég nagy "divat" a nem hetero beállítottság, vagy csak többek felvalaljak, mármint régen is voltak sokan csak az egyház tiltotta asszem,meg egyre nagyobb az emberek létszáma, így többen vagyunk. Ezzel csak azt akarom mondani, h nem másolni próbálok senkit, nem érzem úgy, hogy befolyásolnának ebben(van 1 osztály tarsam aki leszbikus és 1 aki bi).

Régebben jártam szihologushoz, aki szerintem tévesen azt mondta, h igazából nem vonzodok nőkhöz, hanem akkora szeretet ehsegem van h bárkitől elfogadom a közeledést. Tényleg vágyom a szeretetre, elég távolság tartó szüleim vannak, évekig nem is ők neveltek hanem a mamámek, de 1-2 naponta láttam őket,meg hát titkolva homofobok. Szerintem nem tagadnanak ki, beszélnének velem ugyanúgy, viszont a bagyam nyíltan homofob(azt hiszem nem viselkedne másképp velem) , a nővérem pedig teljesen elfogado. Szerintem a nővérem és a bátyám tudja, vagy legalább selyti,

Vannak apró tudat alatti dolgaim, nem tudom h ebben menyi az igazság de a tiktokon, a bik(ahogy több millió hetero) nem az összes, de azért szép számmal, felhajtjak a nadrág szárát, beturik a pólót, vans vagy torna cipőt hordanak, rövid a kormuk(érthető okokból). Mármint mindenkinek más a stílusa, lehet hogy valakinek ez tetszik (pl nekem), de van ennek valóság alapja?

Mostanában elég sokat gondolok rá, h bi vagyok, szeretem ha megvan nevezve minden, ha másokról van szó akkor azt vallom h mindenki csinálja azt amit, akivel, ahogyan akarja de ha magamról akkor jobban szeretem a címkéket.

Már nem igazán van azzal bajom h mások megtudjak, de mások vajon tudják rólam (egy tudatlanul elejtet mondat, vonzódás rezgés alapján, szivárvány felvarro a taskamon meg ha nyíltan le is tagatam, azt mondtam h csak támogatom őket, akkor meg nem altam készen magamnak bevallani) Nem félek a szüleimnek elmodani (nem érzem olyan közel alnek hozzájuk, az apámat meg egyenesen utalom), de hogyan tegyem? Ultesem le anyámat (miután 100%osan biztos vagyok benne), kérjem meg kedvesen, hogy ne szóljon közbe, hallgasson végig, és ha nem tud semmi pozitívat válaszolni akkor ne szólj szám nem fáj fejemet játszunk? Ha a nyílt utcán megfogom a leendő barátnőm kezét és megszol valaki, nagyon agresszíven akkor mi a legjobb reagálás? (van olyan ismerősöm akit meg is ütött egy pasas mert szivárvány színű volt a táskája, nem bi és nem leszbi csak támogató, elege félek ettől)