Lányok, mire számíthatok az első nőgyógyászati vizsgálatomon?

A vizsgálat előtt az orvos biztosan megkérdezi az utolsó menstruáció idejét.

Nőgyógyászati betegeinknek Várandós pácienseinknek Rendelés Kalkulátorok, letöltések Fórum Linkek Oktatás, publikációk Alapítvány Hírek Kapcsolat

Bejelentkezés

Azonosító:

Jelszó:

Regisztráció >

A nőgyógyászati vizsgálat

A vizsgálat megkezdése előtt az orvosnak szüksége van a kórelőzmény ismeretére egyrészt a jelenlegi panaszokat, másrészt a korábbi betegségeket illetően. Ezért érdemes előre felkészülni a várható kérdésekre, hogy ezzel is segítsünk a pontos tájékozódásban, hiszen ennek fontos szerepe van a későbbi kezelés meghatározásában.

A vizsgálat előtt az orvos biztosan megkérdezi az utolsó menstruáció idejét, a menstruációs ciklus főbb jellemzőit:

milyen gyakorisággal jelentkezik a vérzés /a menstruáció első napjától számítva a következő havi vérzés első napjáig/,

mennyi ideig tart,

változott-e a vérzés gyakorisága, időtartama, erőssége? Az első menstruáció hány éves korban volt.

Van-e alhasi panasz: görcs, fájdalom, ez milyen jelegű /tompa-éles; erős-gyenge/, helye.

Van-e folyás: ennek színe, szaga, mennyisége és állaga /pl: bő, darabos/. A folyások egyik kísérő tünete lehet a hüvelybemenet vagy a gáttáj viszkető, égő érzése.

Vizeletürítéskor jelentkezik-e panasz: fájdalom, vér a vizeletben, csípő vagy égő érzés, gyakori vizeletürítés, egyéb.

Észrevett-e alaki eltérést a külső nemi szerveken: apró hólyagok vagy "szemölcsök" a gáttájon, mellek tapintásakor érzett csomó, stb. Általános szabálynak tekinthető, hogy minden változás esetén érdemes orvosi tanácsot kérni akkor is, ha az nem okoz panaszt, fájdalmat, kivétel a nemi szervek fiatalkori érésével kapcsolatos növekedés, alaki változás.

A korábbi betegségekre vonatkozóan a következő kérdésekre lehet számítani:

Korábban volt-e bármilyen nőgyógyászati betegsége vagy műtétje?

Élete során milyen egyéb műtétei voltak?

Állandó vagy időszakos, de rendszeres gyógyszerszedést igénylő betegsége van-e?

Van-e ismert gyógyszerallergiája?

A vizsgálat célja: az orvos tájékozódik arról, milyen változások láthatóak, tapinthatóak az egészséges állapothoz képest.

A vizsgálat menete: miután a vizsgálandó hölgy elhelyezkedett a nőgyógyászati vizsgálószékben, az orvos a kisajkak széttárását követően óvatosan bevezeti egyik kezének mutató, vagy mutató és középső ujját /1 vagy 2 ujját/ a hüvelybe, másik kezével pedig a hasat tapintja át, egyidejűleg. A két kéz között pontosan megítélhetővé válik a méh helyzete, nagysága, át lehet tapintani a méh környezetét, a "méhfüggelékeket", azaz a petefészkeket és a petevezetőket. A vizsgálat során a szomszédos szervekről is lehet információt gyűjteni: a vesetájak, a húgyhólyag, a környező belek áttapintásával.Ha valaki nem veszítette el a szüzességét, a vizsgálat előtt mindenképpen jelezze, mivel ebben az esetben vagy még a szokásosnál is óvatosabban, egy ujjal vizsgál az orvos, vagy a végbél felől /ekkor a vizsgálókesztyűt vazelinnel vagy egyéb síkosító anyaggal kenik be, hogy a vizsgálat ne legyen nagyon kellemetlen/.A nemi szervek kézzel való áttapintása után szokott következni a kolposzkópos vizsgálat, melynek célja a gát felszínének, a hüvelynek és a méhnyak hüvely felőli részének alapos áttekintése szabad szemmel és mikroszkóppal. Mivel a hüvelyfalak egymáshoz simulnak, ezzel is védve a belső szerveket, ehhez egy speciális műszer szükséges: a 11. Fejezetben már említett Cusco-eszköz, közismert nevén "kacsa" /ezt a nevet kacsacsőrszerű alakjáról kapta/. A műszert zárt állapotban vezetik be a hüvelybe, és a méhszáj közelében nyitják ki, hogy a hüvelyfalak elemelkedjenek a méhszájtól. így láthatóvá válnak körben a hüvelyfalak és a méhszáj is. Az orvos a megtekintést követően szükség esetén hüvelyváladékot, illetve "rákszűrésre" /hivatalosan: onkocitológiai vizsgálatra/ mintát vesz.

A "rákszűrés" során a mintavétel a 2. Fejezetben már említett, méhnyak felszínen elhelyezkedő laphám-mirigyhám határról lesodort sejtekből történik, illetve a gyanús elváltozások felszínéről. Ennek eredményét többféle rendszer, beosztás szerint is megadhatják, leggyakrabban szerepel a Papanicoulau szerinti értékelés is. Ennek eredménye P 0-5 lehet. P0 esetén valami miatt a rákszűrés nem értékelhető /technikai probléma/, ezért néhány hét múlva érdemes megismételni a vizsgálatot. Egészséges eredmény a P1-2. Betegségre a P3-5 utal. P4-5 esetén méhnyakrák irányában végeznek további vizsgálatokat. P3 lehet rákmegelőző állapot jele is, de gyakran erős gyulladás okozza: mindenképpen további kezelésre és ellenőrzésre van szükség. A rákszűrés eredménye mellett a hüvelyváladékról is kapunk információt: itt is lehet gyulladásos jel, bizonyos kórokozók pontosan felismerhetőek /gombák, baktériumok, stb./. Hüvelyváladék vételekor csak az utóbbit vizsgálja a cytologus, itt a minta nem feltétlenül a méhnyak felszínéről származik, hanem a hüvely más részéről /hüvelyboltozat, hüvelyfalak/, ekkor nincs "rákszűrés" eredmény, csak hüvelyváladék.

A "rákszűrés" része, hogy segédanyagokkal is ecsetelve a méhnyak felszínét, a méhszáj környezetét végezzük a mikroszkópos vizsgálatot. Ennek haszna, hogy mikroszkóppal sem látható elváltozásokat képes elkülöníteni: az ép és a beteg részek más színűre festődnek.

Engem még egy tampon vastagságú műszerrel is megvizsgáltak annak idején.Azzal ultrahangoztak :)