Ki ért egyet azzal, hogy ha egy pasi tényleg akar valamit a nőtől, akkor nem számít, milyen félénk, bizony lépni fog, és próbálkozni fog?

Sajnos én is azt tapasztalom, hogy egyre kevesebbszer veszik ilyesmire a bátorságot, még akkor is, ha konkrét pozitív visszajelzéseket kapnak.

Például volt, hogy láttam, hogy néz egy srác, rámosolyogtam, kicsit szemeztünk is, de nem jött odahozzám. Én pedig olyan fajta vagyok, aki szerint fontos, hogy a srác lépjen először és én bizony nem kezdeményezek, így nem is lett folytatás.

16/L

Mondanám, hogy igazad van. Nyilván, ha 99,999%-ra meg vagyunk győződve, hogy tuti biztos bejövünk a csajnak, akkor lépünk. Viszont általában ezek a jelek sokszor mintha félreértelmezhetőek lennének, sok esetben mégse jöhetünk be annyira a leányzónak, ugyanis:

- vagy pár nap múlva már másik srác társaságát élvezi,

- vagy pár hét múlva már kézen fogva sétál és smárol egy másik sráccal,

- vagy pár hónap múlva már pocakosodik az érkező gyermektől.

Kérdés, hogy vajon akkor mire kellett volna véljük a flörtölést? Szóval vannak furcsaságok! Személy szerint már nem tudom elhinni a nők jelzéseit, mert abban 100%, hogy valami furfang van. Amúgy röhögtek már ki amiatt, mert a mosolyt, a pillantásokat, tekinteteket félreértelmeztem. Kellemetlen volt és leginkább az a bosszantó ezekben a taktikázásokban, hogy sok nő szeret az érzelmekkel játszadozni, vagy csak úgy "tesztelgetni" a férfi naivitását. Elég genyó egy dolog! Ennek ellenére mégis veszem a bátorságot, ha úgy látom, érdemes, bár ez nagyon-nagyon ritkán fordul elő.