Ha valaki ismerkedésnél félénk, miért hiszik azt, hogy az élet többi területén is eléggé félénk?

Hibás logika

Nálam az előbbi is helyzetfüggő, pl. megszólítani alig merek egy lányt, de ha már elkezdtünk beszélgetni, akkor nem félek.

Mert a nőket semmi más nem érdekli csak a látszat, az első benyomás, hogy tudjanak adott férfival villogni.

Mert akiben tombol, az mindig magabiztos... A többi, max passzív agresszív...

Én is mindig félénk voltam, de most annyira elviselhetetlen már az érzés hogy nincs barátnőm, hogy valamiért nincs már bennem akkora félelem. Valami hajt most nem tudom mi. Furcsa de jó érzés is. Olyasmi, hogy nem tud érdekelni ha netán nem sikerülne akkor megyek a következőhöz, pedig soha nem voltam ilyen.