Létezhet olyan, hogy valaki nem mer boldog lenni?

Egyszer jó,egyszer rossz ez az élet, a még nem létező rossz miatt viszont nem fogom a jót kihagyni.

No risk,no fun:)

Egy boldog időszaknak van egy olyan távolról is melengető utóhatása, amibe még egy hullámvölgyben is vissza tudod ringatni magad néha. Legalább elmondhatod, hogy "igen, azok de szép idők voltak". A folyamatos nyomor mire jó? Csak megöl.

Ha szerelem köszöntene az életembe eszem ágában sem lenne nekiállni agyalni ezen. Megbecsülném, amíg tart.

Rontottam már el emiatt egy lánnyal, pedig eszméletlenül jó nő volt. Akkoriban nem esett persze le, hogy igazából a boldogságtól félek, és továbbra is büntetni akarom magam, de így visszagondolva látom, hogy ez volt a helyzet, és már sosem javíthatom ki.

Igen, ismerek ilyen embert. Talán azért, mert ha valami jó történik vele, akkor még aznap megkapja a sorstól az ellenkezőjét is, akkor meg minek boldog lenni arra a rövid időre?

Az ilyen válaszokat "szeretem":

"Gyávaságból nem vállalja az esetleges kudarcokat sem". Akkor mi van? Egy nagymenő Don Juan is szokott kudarcot vallani, csak ők nem tanulnak belőle, és tovább hülyítik a következő (női) áldozatukat, akik be is dőlnek nekik. Így magukra vessenek:):):).