Hogyan találjak hozzám illő társat ilyen körülmények között? 25F
Kénytelen vagyok anyámmal élni (költöznék, de anyagiak és információhiány miatt lehetetlen), munkahelyem nincs pedig folyton állásinterjúkra járok (már ha válaszolnak) feleslegesen szórva a pénzt útiköltségekre meg ilyenekre. Vagy azt mondják, hogy majd szólnak, vagy pedig azt, hogy nem vagyok felvéve. Emiatt azt hiszik, hogy fogyatékos vagyok, mert anyám nyakán élek még mindig. Két félévet jártam az egyetemre (ELTE TTK matek BSC szak), ami után el kellett hagyjam az egyetemet anyagi és családi okok miatt, annak ellenére, hogy mindig bejártam és elsőfokú szándékom volt befejezni.
Ismerkedés terén fogalmam sincs, hogy mi baj velem. Élőben próbálkoznék ismerkedni, de lakhelyemhez mérten lehetetlen még az útiköltség szempontjából is. Sehova nem tudok járni bulizni, de ez inkább annak köszönhető, hogy nem az én stílusom. Semmilyen közösségi hely nincs a környékemen, gyakorlatilag marad a suli (februárig tart a nyelvvizsga), de az ottani csajok foglaltak... Marad az internet. Társkeresőn is fent vagyok, próbálok ismerkedni. Vagy nem válaszolnak semmit, vagy visszautasítanak. Ha valami csoda folytán sikerül érdeklődést felkeltenem, akkor első randin minden oké, minden ideális, aztán utána eltűnik a lány az életemből. Először csak elhidegül, alig válaszol, végül kitöröl.
Amióta közösségekbe jártam (óvodától az általános iskolán keresztül a középsulin túl az egyetemig) mindig ki voltam közösítve, mert valamiben más voltam mindig is. Csak negatív visszajelzést kaptam állandóan. Konkrétan menekültek tőlem. Így soha nem volt szerelmi kapcsolatban részem (egy lány se volt belém szerelmes) és fogalmam sincs hogyan kell elérni azt, hogy a lány imádjon engem, ki is fejezze és lehetőleg ne tűnjön el, hanem mindig legyen őszinte. Ha körbenézek, boldog párkapcsolatokat látok és nővérem is azt mondja, hogy soha az életben nem fog nekem senkim lenni. A lányok szerint fogyatékos vagyok. Akik valamilyen nagyon érdekes csoda folytán ismerősi kapcsolatba maradtak velem lányok, azok semmit nem értenek, hogy nekem miért nincs senkim.
Annyit tudok mondani, hogy valahogy azt a matek egyetemet jo lenne befejezni + amellett tudnal kulon orakat vallalni. En is ezt csinalom, most csinalom MSC-n az alkalmazott mateket es emellett meg orakat is tudok adni, amivel nem keresel rosszul. 2 eve tobbet kerestem mint egy hivatasos tanar csak a kulon orakkal. Aztan ELTE-n matek, ha valamennyire jo is vagy belole, tuti talalsz allast is magadnak.
Ha meg baratnot akarsz, akkor ne azon paraz, hogy mi a baj lehet veled, hanem mutasd meg, hogy teged mi tesz egyedive a tobbiekkel szemben. En a baratnomet az eszemmel (is) lenyugoztem, annak ellenere, hogy nincs egy gorogisten kulsom. Te is probald valamivel lenyugozni a lanyokat es akkor lesz baratno is ;)
Lenne pár kérdésem. Miért gondolják azt a lányok, hogy fogyatékos vagy? Csinálsz valami abszurd dolgot, pl. túlzottan és idő előtt tapadós, ragaszkodó magatartást veszel fel? Furcsán öltözködsz, igénytelen, ápolatlan külsejű vagy? Összevissza makogsz idegességedben lányok társaságában, vagy akár más közegben is? (Említetted, hogy mindig kiközösítettek, illetve munkahelyre sem vesznek föl.) Nincsenek barátaid, és akikkel valamilyen úton módon kapcsolatba kerülsz (iskolai környezet, társkereső oldalak, stb.) annyira szeretnéd megnyerni magadnak a szeretetét, hogy elkezdesz idegesítően, erőltetetten rá/rájuk akaszkodni? Lehetséges, hogy ez az amivel eltaszítasz másokat? (Azért kérdezem, mert volt ilyen emberrel dolgom, nem vette észre magán, hogy nem csak belém kapaszkodik indokolatlanul és megalapozatlanul, hanem a baráti körömet is ily módon próbálta behálózni. Persze mindenki sikítva menekült, én is offoltam, de szerintem a mai napig nem érti miért.) Egy barátságnak, párkapcsolatnak lépésről lépésre, szép lassan kell kialakulnia, nem pedig olyan emberekhez kell ragaszkodni kétségbeesetten, akikkel tulajdonképpen nem is vagyunk egy hullámhosszon. Ez az illető ezt tette, mert nagyon magányos volt, és ugyan nem volt egy rossz szándékú ember, mégis nagyon frusztráló és taszító volt a lénye emiatt a magatartása miatt. Ha esetleg te is ilyen hibákba estél, akkor azt tudom javasolni, hogy sose erőltess semmit, hagyd, hogy a dolgok szépen, maguktól alakuljanak, próbáld hangsúlyozni az erősségeidet, légy udvarias, kedves és tudom, nagyon nehéz ilyen sikertelen előélettel önbizalmat fölépíteni, de sajnos ezen is nagyon sok múlik. Akkor leszel igazán vonzó személyiség mások szemében, ha az sugárzik belőled, hogy tisztában vagy önmagaddal. Fontos az önkritika, ami úgy gondolod gátol téged, azon változtass. Hogy hol ismerkedj, azt sajnos nem tudom. Nincs lehetőséged szórakozni járni, iskolába se, se nem dolgozol. Marad az internet, vagy a szűk környezeted. Annyit talán tehetsz, hogy az érdeklődési körödnek megfelelő internetes fórumokon ismerkedsz, illetve a társkeresőn, ha valaki felfigyel rád, első körben ne zúdítsd rá a keserves élettörténeted (ha esetleg ilyet tettél volna, sajnos ilyennel is volt dolgom...) Nincs visszataszítóbb egy önsajnáló, siránkozó férfinál... Először beszélgessetek általánosabb témákról, a hobbikról, stb., a keserű történeteket csak akkor hozd szóba, ha már kialakult a bizalom és érzed, hogy megvan köztetek az összhang. Persze a siker még így se garantált, hiszen egy párkapcsolat ezer buktatóval van tele, de a kezdő lépésekhez talán elég.
Remélem tudtam segíteni. Sok sikert!:)
28/N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!