Lányok, nyugtassatok meg, visszataszító számotokra, ha a férfi bevallja, hogy nemigazán volt gyerekkora, és 31 évesen még mindig kisgyereknek érzi magát, igaz?

Élethelyzet: te és egy 31 éves férfi összeismerkedtek, rokonszenvesek vagytok egymásnak, s közben észreveszed, hogy életfelfogásban nem olyan mint egy 31 éves, hanem 10-12 évet lazán letagadhat. Nem akar családot, sok mindenben nem akarja elkötelezni magát, szeretne még a tanulásra, sportolásra, hobbikra, s olykor teljesen haszontalan mellékcselekvésekre több szabadidőt fordítani. Apróságokban olykor meggondolatlanul cselekszik, néha figyelmetlen, de törekszik javítani magán, hogy ne egy önfejű tróger benyomását keltse bennetek. Szeret lázadozni, szél ellen pisálni, árral szemben úszni. Alapjába véve csendes típus, utálja a konfliktusokat, de ha nagyon ritkán kiborul, akkor üvöltve kiadja az összes dühét. Sokszor számotokra teljesen érthetetlen dolgokról beszél, aminek negyedét sem értitek. Folyton bohóckodik, színészeket, karaktereket mímel, például Rowan Atkinsont, Leslie Nielsent stb. Mindezek ellenére ragaszkodó típus, és a hosszú évek keserűsége után szeretne végre normális életet élni. Külsőre olyan 24-25-nek néz ki. Tény, hogy mivel tökéletes gyereket akartak faragni belőle, kínosan ügyelnie kellett olyan részletekre önmagával kapcsolatban, amikre jobb esetben egy tizenéves kamasznak nincs gondja, s így a társaival ellentétben sok mindenről lemaradt, de a múltját nem nagyon szeret részletezni.

Szóval így már nem is olyan érdekes, ha ez a 31 éves férfi helyett tulajdonképpen egy pesztrálni való 17-18 éves kisgyereket kaptok magatok mellé, ugye? :)