Hol rejtőznek a normális fiúk?

Az asztal alatt.

Én normális vagyok, de csak fényezni jöttem magamat, na jó, nem, de ami igaz, azt nem tagadom le. :D

barátzónátokban kapálózik a többség, hogy kikerüljön onnan, de észre sem veszitek!

Én az óratorony tetejének árnyai közül figyelem az éjszakába öltözött várost, hogy észrevehessem a gonoszság és igazságtalanság minden egyes mozzanatát, majd minden erőmmel, hitemmel és kegyetlen elszántságommal lesújthassak rá a teliholdas égből. Hogy normális fiú vagyok-e, azt döntsd el te.

Ahol sokszor megfordulok: Egyetem, pályaudvar, vonatszerelvények, otthon.

írj és döntsd el te normális vagyok-e :)

Rendszerint ott vannak a szemetek előtt, csak különböző indokokkal kiszórjátok őket. Folyton csak nyafogtok, de amikor meg kezdeményez nálatok valaki, akkor elhajtjátok. Mindig ugyanazt panaszoljátok, de sosem haladtok előre, mert azért tenni is kellene valamit. Mindenhonnan azt hallani, hogy nem találtok normális fiút, ami hülyeség, mert képtelenség, hogy egyikőtöknek a környezetében se legyen egyetlen ilyen fiú sem, ehhez képest minden nap felteszitek vagy tízen ugyanazt a kérdést, hogy hol vannak a normális fiúk. Ötletnek meg írhatunk akármit, úgyse fogadjátok meg. Már vagy száz hozzád hasonló emberkének leírtam, hogy járjatok közösségbe, táncolni, sportolni, kirándulni, énekelni, akármi, esetleg próbálkozzatok társkeresőn, szerintem max. ha egy ember megfogadta, a többi meg vár a csodára.

Ez nem igaz hogy a plazacicak kellenek nekunk. Sot inkabb nem