Lány vagyok, de úgymond félek a lányoktól. Hogy lesz így barátnőm?

Barát-barátnőre gondolok.

Itt rinyáltam pár hónapja, hogy nincsenek barátnőim. Aztán találkoztam a kutyafuttatóban egy tök jó fej rocker csajjal, még be is jelölt fb-on, hogy menjünk együtt sétáltatni. Megnéztem az adatlapját. Hasonló az értékrendünk, ízlésünk. Ő kicsit nőiesebb, finomabb.

De már megismerkedés után fél órával menekülhetnékem támadt. Nem tudom miért. Pedig ő nem is idegesített, ahogy általában a lányok szoktak.

A szomszéddal is így jártam a minap, pár perc és mehetnékem van. Azon agyalok, mit mondjak, hogy mehessek, de azért legközelebb is szóba álljon velem.

Volt melóhelyemen is így volt. Sokakkal jól elvoltam, míg tartott a műszak, de azon kívül nem kerestem senki társaságát. Aztán már ők sem az enyémet.

Ha adott is a lehetőség, mindig találok magamnak valami kifogást. Most nem érek rá ráírni, biztos dolga van, inkább hagyom, stb....

Nem értem ezt az egészet. Pedig lány tesóim vannak és egyikükkel egész jól megvagyok bármeddig.

Hogy csináljam úgy, hogy jó legyen?