Van itt romantikus érzelmes lány, akiben van gondoskodás és nem félne egy új boldog kapcsolattól?

Én is. De sajnos azért, mert ennek a kérdésnek hatalmas a valóságtartalma. Manapság ugyanis szinte lehetetlen ilyen lányt találni, pedig a férfiak részéről hatalmas igény lenne az ilyen nőkre. Helyettük vannak ostoba, egoista, játszmázós, erkölcstelen, kegyetlen nőszemélyek.

Üdv a XXI. században, ahol a nőkből, a gyengédebbik nemből kihalt a jóérzés, a szerénység és az empátia...

Maradjunk annyiban, hogy 3után nekiálltok általánosítani... szóval gratulálok....

Lenni van, ellenben kell a fenének a következő csalódás... Ha már az általánosításnál tartunk, minden hapsi egyforma....

"Ha már az általánosításnál tartunk, minden hapsi egyforma...."

Mindig a nő választ, ha neked mindig csak a rossz jutott az egyedül a te hibád. Iszonytosan sok magányos, szeretetre vágyó, hűséges, érzelmes férfi van, csak ők ugye nem kellenek.

Ezt a tanácsot alkalmazom amióta kiderült, hogy nem elég hűségesnek lenni, meg kedvesnek, meg csinosnak, akkor is amikor az ember napi 3óra alvással vegetál, mondván úgyis otthon vagy 2aprósággal, hanem ki kell szolgálni a férfit mint férfi, persze "cserébe" semmit sem kapsz. Ha meg nem teszed ott a másik aki készséges...

Aztán rájönni, hogy a házasságod felét valójában hazugságban élted, mert már volt hármaska...

Persze amikor visszatérsz a munka világába és dupláját keresed a férjed fizetésénél, akkor jó a pénzed, akkor jól nézel ki, de de de de ugyan úgy megy, mert sajnos nem tudom magam klónozni.... Vagy amikor bejelented, hogy elköltözöl és a szerető is lelép akkor jó lennél...

Vagy amikor kb idegen megítél, mert meg sem akar ismerni, csak luknak lát, de azt nem nézi mit tudnál adni, át akkor tessék, legalább nekem is lesz egy laza estém, és nem fáj a fejem...

Szapulhatja egymást a két fél napokig, tiszta sor, csak a hétköznapokat senki sem éli túl, mert egy dolgot felejtenek ki az emberek, senki semmiért nem hajlandó felelősséget vállalni- kb mind megrekedünk 18éves szinten és amikor a tetteinknek már súlya van inkább lelépünk- már aki tud- de legalábbis kiskapukat keresünk. Szóval innentől lehet kukázni a kedvességet a humort a stb jót.

És nevezhetsz épp savanyú pitának, ezt érzem, látom, tapasztalom... Ha belefutok valakibe aki ezt képes felülírni, akkor a véleményem is változik idővel.